Alsószerdahely
| Alsószerdahely (Dolná Streda) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | község |
| Polgármester | Ľuboš Šúry |
| Irányítószám | 925 63 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | GA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1654 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 106 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 129 m |
| Terület | 13,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsószerdahely
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″ | |
| Alsószerdahely weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószerdahely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén.
Fekvése[szerkesztés]
A Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.[2]
1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.[3] 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra, amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."[4]
Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".[5]
Lakossága 1910-ben szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
Közigazgatásilag 1970-ben Szered-hez csatolták, 1990 óta ismét önálló község.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 1190 lakosából 994 szlovák és 99 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 1278 lakosából 1003 szlovák és 235 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1308 lakosából 1191 szlovák és 74 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1478 lakosából 1207 szlovák, 242 magyar, 23 német és 6 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 1555 lakosából 1475 csehszlovák és 48 magyar volt.
1930-ban 1658 lakosából 1633 csehszlovák és 14 magyar volt.
1991-ben 1286 lakosából 1246 szlovák és 17 magyar volt.
2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar és 12 cseh volt.
2011-ben 1424 lakosából 1298 szlovák, 17 magyar és 11 cseh volt.
2021-ben 1654 lakosából 1567 (+9), 21 (+1) magyar, (+1) cigány, 26 (+3) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Demográfia[szerkesztés]
Népességének nemzetiségek szerinti alakulása[szerkesztés]
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1900. szeptember 17-én Ján Majko barlangász, az aggteleki Baradla-barlang Domica ágának felfedezője.
- Itt született 1926-ban Vojtech Mihálik költő.[8]
- Itt szolgált 1612-1624 között Babóthy Ferenc (1587 körül–1632) kanonok.
- Itt szolgált mint káplán Demény Dezső (1871-1937) római katolikus pap, író, zeneszerző, karnagy.
- Itt szolgált 1936-1937-ben Presinszky Ferenc (1908-1970) plébános.
- Itt szolgált 1938-ban Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
- A Vág folyó holtágánál elterülő védett területen található a bakcsó (népies nevén vakvarjú) élőhelye. A természetvédők 2011-ben megközelítőleg száz bakcsópárt számláltak itt össze.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Němejcová-Pavúková, V. 1991: Typologische Fragen der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur, Slovenská Archeológia XXXIX, 81.
- ↑ Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3256.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
- ↑ A Hét 24/18, 11 (1979. május 5.)
Források[szerkesztés]
- Juraj Bárta - Juraj Pavúk 1959: Lengyelské sídlisko na "Vŕškoch" pri Dolnej Strede. Arch. roz. 11, 482-488.
További információk[szerkesztés]
| Szered | Sempte | |
| Kisgeszt |
|
Sopornya |
| Nagymácséd | Gány | Vága |
A Galántai járás települései | ||
|---|---|---|
Galánta (Galanta) | ||
Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Kismácséd (Malá Mača) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nádszeg (Trstice) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod) |  | |