Alsószerdahely
| Alsószerdahely (Dolná Streda) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galántai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ľuboš Šúry | ||
| Irányítószám | 925 63 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | GA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1778 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 106 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 129 m | ||
| Terület | 13,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Alsószerdahely weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószerdahely témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén.
Fekvése
[szerkesztés]A Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.[2]
1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.[3] 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra, amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Usaly Pétert és Lászlót 1578-ban vagy 1579-ben a vágszerdahelyi kúriába is beiktathatták.[4] Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."[5]
Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".[6]
Lakossága 1910-ben szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
Közigazgatásilag 1970-ben Szered-hez csatolták, 1990 óta ismét önálló község.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1255 | 1374 | 1482 | 1778 |
| Különbség | +9,48 % | +7,86 % | +19,97 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1790 | 1778 |
| Eltérés | -0,67 % |
1880-ban 1190 lakosából 994 szlovák és 99 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 1278 lakosából 1003 szlovák és 235 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1308 lakosából 1191 szlovák és 74 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1478 lakosából 1207 szlovák, 242 magyar, 23 német és 6 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 1555 lakosából 1475 csehszlovák és 48 magyar volt.
1930-ban 1658 lakosából 1633 csehszlovák és 14 magyar volt.
1991-ben 1286 lakosából 1246 szlovák és 17 magyar volt.
2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar és 12 cseh volt.
2011-ben 1424 lakosából 1298 szlovák, 17 magyar és 11 cseh volt.
2021-ben 1654 lakosából 1567 (+9) szlovák, 21 (+1) magyar, (+1) cigány, 26 (+3) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]
Demográfia
[szerkesztés]Népességének nemzetiségek szerinti alakulása
[szerkesztés]
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1900. szeptember 17-én Ján Majko barlangász, az aggteleki Baradla-barlang Domica ágának felfedezője.
- Itt született 1926-ban Vojtech Mihálik költő.[10]
- Itt szolgált 1612-1624 között Babóthy Ferenc (1587 körül–1632) kanonok.
- Itt szolgált mint káplán Demény Dezső (1871-1937) római katolikus pap, író, zeneszerző, karnagy.
- Itt szolgált 1936-1937-ben Presinszky Ferenc (1908-1970) plébános.
- Itt szolgált 1938-ban Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
- A Vág folyó holtágánál elterülő védett területen található a bakcsó (népies nevén vakvarjú) élőhelye. A természetvédők 2011-ben megközelítőleg száz bakcsópárt számláltak itt össze.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Němejcová-Pavúková, V. 1991: Typologische Fragen der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur, Slovenská Archeológia XXXIX, 81.
- ↑ Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3256.
- ↑ PLE, Acta Radicalia, Classis R, 35. Capsa, No. 42.[1]; Vö. 1895 A Thelegdy-család. Turul 1895/4
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
- ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
- ↑ A Hét 24/18, 11 (1979. május 5.)
Források
[szerkesztés]- Juraj Bárta - Juraj Pavúk 1959: Lengyelské sídlisko na "Vŕškoch" pri Dolnej Strede. Arch. roz. 11, 482-488.
További információk
[szerkesztés]| Szered | Sempte | |
| Kisgeszt | Sopornya | |
| Nagymácséd | Gány | Vága |

