Dunakisfalud

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunakisfalud (Vieska)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Rang község
Első írásos említés 1322
Polgármester Mocsonoky Róbert
Irányítószám 930 02
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám DS
Népesség
Teljes népesség 431 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 118 m
Terület 6,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunakisfalud (Szlovákia)
Dunakisfalud
Dunakisfalud
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 00′ 10″, k. h. 17° 31′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 10″, k. h. 17° 31′ 41″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunakisfalud (szlovákul Vieska) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Csallóköz szívében, Dunaszerdahelytől 6 km-re nyugatra fekszik, a Pozsonyt és Komáromot összekötő főútvonal mentén.

Környező települések[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

1322-ben említik először.

Vályi András szerint "KISFALUD. Elegyes falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Egyházos Gellének szomszédságában, mellynek filiája, határja Bögel Patronyéhoz hasonló. " [2]

Fényes Elek szerint "Kisfalud, Poson m. magyar f. Egyház-Gellétől keletre 1 órányira: 289 kath., 13 zsidó lak., termékeny földdel, jó legelővel. F. u. Nagy, s más nemesek. Ut. p. Somorja. " [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Ma is többségében magyarlakta település. Felekezet szerint római katolikus (többségében), református és egyéb. Önkormányzattal rendelkezik (sokáig Dióspatonyhoz tartozott).

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 345, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2011-ben 431 lakosából 368 magyar és 49 szlovák volt.
Az utóbbi időben a lakosság száma ismét nő, de a falu lakosságának többségét főként a 40 év felettiek teszik ki.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Régen főként birtokosok lakták, akiknek a földjein napszámosok dolgoztak. A napszámosok cserébe használhatták a szántó egy részét, és lakhattak a birtokon. A lakosok többsége a mezőgazdaságból élt még az 1990-es évek első felében is. Ma már egyre többen vállalnak munkát a környező városokban, illetve külföldön is (Ausztria, Magyarország, Csehország).

Sport[szerkesztés]

A falu labdarúgócsapata Nyugat-Szlovákia 4. ligájának éllovasa. Mérkőzésein a nézőszám esetenként az 500-at is eléri.

Iskola[szerkesztés]

Régen a falunak saját iskolája (1-4. évfolyam) és óvodája volt, de ma már csak az óvoda létezik. Ugyanebben az épületben lehet megtalálni a falu könyvtárát. Sajnos a 90-es évek végén a gyerekek száma csökkent, de ma már újra növekvő tendenciát mutat. Az óvoda után a gyermekek a szomszédos faluba (1 km-re), Diósförgepatonyba (szlovákul: Orechová Potőň) járnak alapiskolába (1-9. évfolyam). Itt található magyar és szlovák évfolyam egyaránt. A kötelező tantárgyak közé tartozik a szlovák, a magyar, a matematika, a fizika, az idegen nyelv (angol, német, orosz), a biológia, a kémia, a földrajz és a testnevelés. Nagyon jó képességű diákok kerülnek ki innen. Általában a végzősök a legközelebbi városokba mennek középiskolába (Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer, Pozsony). A legtöbben szakmunkásképzőbe járnak (4 éves, érettségivel végződik). A legjobbak (tanulmányi átlag szerint) pedig bekerülnek a környező gimnáziumokba. A legtöbben a szerdahelyit választják közelsége és színvonala miatt (Vámbéry Ármin Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium). Sokan jelentkeznek azonban a pozsonyi Duna utcai Gimnáziumba (Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium) is.

Továbbtanulási lehetőségek a fővárosban, Pozsonyban vannak, illetve Nyitrán, Komáromban és Nagyszombatban, valamint persze külföldön (általában Prágát választják, ritkábban Budapestet).

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]