Barakony (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Barakony
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barakony (Szlovákia)
Barakony
Barakony
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 33″, k. h. 17° 43′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 33″, k. h. 17° 43′ 16″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barakony (szlovákul Brakoň) Gány településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galántától 5 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "BARAKONY. Elegyes falu Poson Vármegyében, birtokos Ura Ambró Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Galantához közel, mellynek filiája, határja soványas, ’s tsekély vagyonnyai szerént, harmadik Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint "Barakony, kis magyar-tót falu, Pozsony vgyében, Galanthához 1/2 órányira: 127 kath., 6 evang. lak., szűk de jó határral. F. u. az Ambró örökösök. Ut. p. Szered. " [2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án visszakerült Magyarországhoz, de 1939. március 6-án a magyar kormány Barancs, Cseklész, Gány, Mikszáthfalva, Nandrás, Velejte és Zsitvaújfalu társaságában Szlovákiával más községekért elcserélte.[3]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 140 lakosából 124 szlovák és 5 magyar anyanyelvű.

1890-ben 185 lakosából 170 szlovák és 6 magyar anyanyelvű.

1900-ban 167 lakosából 145 szlovák és 22 magyar anyanyelvű.

1910-ben 144 lakosából 98 szlovák és 46 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 162 lakosából 148 csehszlovák és 14 magyar.

1930-ban 194 lakosából 180 csehszlovák és 5 magyar.

2001-ben Gánynak 632 lakosából 600 szlovák és 28 magyar volt.

Források[szerkesztés]

  • Urbar osadi Barakon, ktera gruntownemu Panowi Balogh Laslowi prinalezsi. Bratislavská stolica.