Feketenyék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feketenyék (Čierna Voda)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Első írásos említés 1398
Polgármester Csady Zsuzsanna
Irányítószám 925 06
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség 1397 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 115 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 117 m
Terület 12,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Feketenyék (Szlovákia)
Feketenyék
Feketenyék
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 07′ 40″, k. h. 17° 39′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 40″, k. h. 17° 39′ 10″
Feketenyék weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Feketenyék (szlovákul Čierna Voda, korábban Čierne Nekyje) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Galántától 9 km-re délnyugatra, a Fekete-víz partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

Feketenyéken korábban fészkeltek gólyák, manapság azonban nincs adatunk költésről.[2]

Története[szerkesztés]

Nevét a honfoglaló Nyék törzstől eredeztetik. 1113-ban Nek alakban említik először. A 14. század elején Csák Máté birtoka, később a semptei váruradalomhoz tartozott, majd 1817-ig a cseklészi uradalom része volt. Lakói főként mezőgazdasággal és sószállítással foglalkoztak. A község legrégibb fennmaradt pecsétje 1688-ból való, felirata Pagus Neik 1688. Iskolájának legkorábbi említése 1847-ből származik.

Vályi András szerint "NYÉK. Két falu Posony Várm. egyiknek földes Ura G. Eszterházy Uraság, melly fekszik Hídas Kürthöz 1/4 órányira, és annak filiája, másiknak pedig több Urak, ez fekszik Ollas Tejedhez 1/2 órányira, Várkonyhoz sem meszsze, és annak filiája, lakosai katolikusok, harántbéli földgyeik az Alsó Csallóközi járásban lévén közép termékenységűek réttyeik, és erdőjik jók, a’ másiknak réttye, legelője jó, de erdeje nints, piatzozások Szerdahelyen, és Somorjában. " [3]

Fényes Elek szerint "Nyék, magyar falu, Poson vmegyében, Bőshöz 1 órányira, lapályos vidéken. Lakja 540 kath., 26 zsidó. Szénája nagy bőséggel, kivált ha az esztendő szárazabb, azonban idegen marha nem kedvesen eszi. Szarvasmarhát, lovat, szépet nevel, szántóföldjei perjések. Birtokosai több nemesek. Ut. p. Somorja." [4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

A második világháború utáni években a csehszlovák hatóságok 214 magyar lakosát Magyarországra, Mosonszolnokra telepítette.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 705 lakosából 695 magyar, 7 szlovák és 3 német volt.

2001-ben 1375 lakosából 1271 magyar és 99 szlovák volt.

2011-ben 1397 lakosából 1219 magyar és 159 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 20. század elején épült, 2002-ben megújították. Orgonáját 2006-ban újították fel.
  • Művelődési házát 2000-ben újították fel.
  • A Szabadtéri színpad a falu kulturális rendezvényeinek színhelye.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]