Mátyusföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Mátyusföld avagy Mátyus földe (szlovákul Matúšova zem, németül Mattesland) a történeti Pozsony és Komárom vármegyében a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól, a Hegyalatt-tól keletre a Vágig terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a Vízközt is magában foglalja. Egyes kutatók földrajzi meghatározását eltérően értelmezik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Mátyusföld magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű. Nevét Csák Máté tartományúr itt fekvő birtokairól kapta. Az elnevezést eredetileg az egész birtoktestre értették. Oklevélben 1384-ben bukkan fel “terrae Mathei” néven. 1402-ben “comitatus de Mathywsfewlde”-ként szerepel.

A régió történelme[szerkesztés]

Területén a nyelvhatár az utóbbi évszázadokban déli irányban elmozdult. Magyarsága egy részét érintette a második világháborút követő kitelepítés és lakosságcsere is.

A Mátyusföldön nagy kiterjedésű, évszázadok óta majorsági gazdálkodást folytató nagy uradalmak alakultak ki. Ezek ugyan korlátozták a fejlődést, azonban a kedvező értékesítési lehetőségek (Pozsony és a bortermelő városok közelsége) révén paraszti árutermelése az adott viszonyok közt élénk lehetett.

Aprófalvas településhálózatában jelentékeny mezővárosok alakultak ki (Szenc, Szered, Vágsellye). Paraszti műveltsége felderítetlen.

A tág értelemben vett Mátyusföldhöz a következő területek tartoznak:

Szenci járás – a járás keleti része, a Dunasápújfalu, Magyarbél, Szenc, Pozsonyboldogfa vonaltól keletre, beleértve a felsorolt településeket,

Galántai járás – a teljes járás, kivéve a korábban a Galgóci járáshoz tartozó Pusztakürt és Salgócska,

Nagyszombati járásApaj, Majtény és Súr,

Vágsellyei járás – a teljes járás.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Hármas Duna-vidék Eurorégió; szerk. Kása Katalin, Alena Vadovičová; Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága–Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának Kerületi Igazgatósága, Győr–Trnava, 2011
  • Pukkai László: A földreformok árnyékában Mátyusföldön, 1919-1949. Az első és második csehszlovák földreform és a visszacsatolás éveinek hatása Mátyusföld nemzetiségi jellegének megváltoztatására; Pelikán–Mikovič, Egyházgelle–Galánta, 2010
  • Görföl JenőKovács László: Középkori templomok. Mátyusföld, Zoborvidék; Nap, Dunaszerdahely, 2008
  • Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Szerk. Bukovszky László. Forum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom, Dunaszerdahely, 2005[1] (Lokális és regionális monográfiák)
  • Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   16. oldal E3
  • Katona Lívia 2001: A csallóközi és mátyusföldi zsidó iskolák története 1845-1945. Dunaszerdahely.
  • Mátyusföldi dolgozatok; szerk. Szanyi Mária; Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Gbelce, 1992 (Utánpótlás)
  • Martin GyörgyTakács András 1981: Mátyusföldi népi táncok
  • Bakos József 1953: Mátyusföldi gyermekjátékok. Budapest
  • Zolnai Gyula: Mátyusföld nyelvjárása; Hornyánszky Ny., Bp., 1891
  • Bacskády Ágoston 1876: Mátyusföldi babonák, népszokások és mondák. Figyelő 1, 252.