Zolnai Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zolnai Gyula
Zolnai Gyula 1923
Zolnai Gyula 1923
Született Tömlő Gyula
1862. december 3.
Nagysomkút
Elhunyt 1949. december 24. (87 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei
Foglalkozása
  • nyelvész
  • egyetemi tanár
  • finnugrista
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1887)
SablonWikidataSegítség

Zolnai Gyula, 1888-ig Tömlő Gyula,[1] írói álneve Somkuti (Nagysomkút, 1862. december 3.Budapest, 1949. december 24.)[2][3] magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). Zolnai Béla (1890–1969) irodalomtörténész, nyelvesztéta és Zolnai Klára (1892–1945) könyvtáros, bibliográfus apja.

Életútja[szerkesztés]

Tömlő János és Retezár Erzsébet fiaként született. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd gimnáziumokban tanított, Egerben (1887–88), Székesfehérvárott (1888–93) és Budapesten (1894–1906). 1895-ben a magyar nyelvtudomány magántanárává habilitálták a Budapesti Tudományegyetemen. 1906-tól a kolozsvári, 1918-tól a pozsonyi, 1921-től a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar nyelvtudomány és az összehasonlító finnugor nyelvészet nyilvános rendes tanára. 1930-ban, 68 éves korában vonult nyugalomba.

Felesége Szladits Ilona volt, Szladits Károly (1871–1956) jogász nővére.

Munkássága[szerkesztés]

1898-ban az MTA szótári bizottsága megbízta egy nagyszótár általános tervének elkészítésével és szerkesztésével; a szótár gyűjtőmunkáit 1906-ig vezette. 1905–06-ban a Magyar Nyelv társszerkesztője. Szerkesztette és kiadta a Szamota István által kezdett oklevélszótárt. A magyar nyelvtudomány több területén munkálkodott; főleg nyelvtörténettel, etimológiával, mondattannal foglalkozott, munkásságával a nyelvművelés ügyét is szolgálta. Számos finn költő verseit és Aleksis Kivi népi drámáját fordította magyar nyelvre. A finn irodalomból fordított verseit hetilapokban, antológiákban is közreadta.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Klemm Antal: Zolnai Gyula (Magyar Nyelv, 1932)
  • Györke József: Zolnai Gyula. (Magyar Nyelv, 1942)
  • Sági István: Zolnai Gyula. (Magyar Nyelv, 1950. 3. sz.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 74882/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 11. oldal 18. sor
  2. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 2238/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  3. Gyászjelentése (1949). (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  4. A nyelvi differenciálódás.

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2315. o. ISBN 963-05-6807-1  
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Zolnai Gyula. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. jan. 30.)