Máriavölgy (Szlovákia)
| Máriavölgy (Marianka) | |
 | |
| A máriavölgyi templom, zarándokhely | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Malackai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1367 |
| Polgármester | Eugen Jeckel |
| Irányítószám | 900 33 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | MA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2284 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 403 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Terület | 3,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Máriavölgy
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 14′ 53″, k. h. 17° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 53″, k. h. 17° 03′ 36″ | |
| Máriavölgy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Máriavölgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Máriavölgy (szlovákul Marianka, németül Marient(h)al, Mariathal, latinul Vallis Mariana) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsonytól 15 km-re északra, a Kis-Kárpátok délnyugati völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területe ősidők óta lakott. Bárányrét nevű határrészén az i. e. 1200–1000 körüli időből származó erődítmény maradványai kerültek elő.
A kegyhely legendája szerint a 13. század elején egy remete lakott itt, aki a rablók elől menekülni kényszerülvén a Szűzanya szobrát a kútba rejtette. Egy rabló telepedett meg a remetelakban, akinek torzszülött fia született. Isten csapását látva imádkozni kezdett, mire azt az utasítást kapta, hogy mossa meg a fiút a forrás vizében. A fiú meggyógyult, a rabló pedig megpillantotta a kút mélyén a Szűzanya szobrát. Kiemelte és kis fakápolnát készített neki, a hely pedig kegyhellyé vált. Nagy Lajos király is felkereste, a helyet pedig a pálosoknak adta és templomot, valamint kolostort építtetett ide. A kegyhely a későbbiekben a pálosok fő fészke lett. 1526 után a környékre horvátok telepedtek, ekkor keletkezett a falu. A 16. század második harmadától 1786-ig a pálos rend központja volt.
Fényes Elek szerint "Mariathal (Marianka, Mariavölgye) tót falu, Poson vmegyében, Posonhoz 2, Stomfához 1/2 órányira, egy kies sűrü erdőkkel benőtt völgyben. Számlál 802 kath. lak. I. Lajos 1377-ben egy paulinusok klastromát alapitotta itt, s ezen helységgel és Beszterczével megajándékozta, de későbben ez utolsót a Fuggerek megvették. Egyébiránt a templomban felállitott Szüz-Mária csudatevő képe miatt nagy becsben tartatott ez a különben igen csekély hely, mind a régi királyoktól, mind a nagyobb magyar uraktól. Rozgonyi László 1471-ben ezen klastromnak adá posoni házát, melly a fejér-barátok (Veiszmünchenhaus) neve alatt a hosszu utczában maig is ismeretes, s melly mint szabad nemes curia csak 1833-ban adatott királyi adomány mellett Fischer nevü kereskedőnek. A helység pedig II. József ideje óta a kamara birtokában van. Kisasszony napján nagy búcsu tartatik itten." [2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. A kegyhelyet ma a Getzemáni Örvendő Testvérek szerzetesrend gondozza.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben a falunak 839, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1297 lakosából 1232 szlovák.[3]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt hunyt el 1837-ben Bezerédj Amália Krisztina a kisdedóvás buzgó terjesztője.
- Itt szolgált Csepellényi György magyar pálos szerzetes, a katolikus egyház vértanúja.
- Itt szolgált Széchényi Pál katolikus főpap; veszprémi püspök, kalocsai érsek.
- Itt szolgált Pirolt János Jézus-társasági áldozópap és hitszónok.
- Itt szolgált Lányi Károly római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Itt szolgált Volny József kohómérnök, az ózdi és a salgótarjáni kohászat fontos egyénisége.
- Itt élt Keresztély Ágost szász herceg, győri püspök, bíboros, hercegprímás.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kegytemploma és kolostora. A templomot 1377-ben Nagy Lajos király alapította, 1380-ban Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték fel. A 17. század elején a templomot barokk stílusban átalakították, a kolostort pedig bővítették. 1694-ben új főoltárt kapott, jelenlegi főoltára 1877-ből való. Hét oltára közül öt 1715 és 1735 között készült, barokk stílusú. Két neogótikus oltára 1877-ben készült. Reneszánsz keresztelőmedencéje a 17. század második felében készült, a barokk szószék 1720-ból való. A kolostort is a templommal egy időben alapították. 1593-ban bővítették. A kegyhely forrásának patakja átfolyik a falun.
- A máriavölgyi búcsút szeptember 8-án tartják.
- A Szent Anna kápolna 1691-ben, a Szent Kút kápolna 1696-ban épült, a Mária-kápolna a 18. század elején, 1721-ben készült.
- A Szent Flórián szobor 1700-ban készült. A Kálvária 1936-ban épült.
- Lurdi barlangját az 1930-as évek első felében létesítették.
- A falu kőbányájában palakövet bányásztak, melyet a világ több tájára is szállítottak. A termelés az 1940-es években szűnt meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal (magyarul is)
- Slovakiatourism.sk (angolul)
- Travelatlas.sk
- Községinfó
- Máriavölgy Szlovákia térképén
- Tourist-channel.sk (magyarul is)
|
