Rózsavölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsavölgy (Ružindol)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1215
PolgármesterVladimír Púčik
Irányítószám919 61
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség1659 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Terület14,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 22″, k. h. 17° 29′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 22″, k. h. 17° 29′ 29″
Rózsavölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsavölgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rózsavölgy (1887-ig Rosindol, szlovákul Ružindol, németül Rosenthal) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 6 km-re nyugatra.

Története[szerkesztés]

A települést 1215-ben említik először, már ekkor állt a falu temploma, melyet Szent Bertalan tiszteletére szenteltek.

Vályi András szerint "ROSINDEL. Elegyes tót falu Pozsony Várm. földes Ura Nagyszombat Városa, lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombathoz egy kis mértföldnyire, határja 3 dülőre van osztva, ’s jó gabonát terem; legelője, kaszállója, fája szűk."[2]

Fényes Elek szerint "Rosindol (Rosenthal), tót falu, Poson, most F.-Nyitra vmegyében, N. Szombathoz nyugotra 1 1/4 órányira a modori utban. Sikon fekvő szántófölde minden nemü rozsot jól megterem; erdeje, s a Ronova partján malma van: 733 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. F. u. N. Szombat városa."[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Rózsavölgy, tót kisközség, 157 házzal és 954 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. E község 1352-ben merűl föl először. 1390-ben Rosonthal néven van említve. Zsigmond király Razna néven Nagyszombat városának adományozza; Pázmány jegyzékében Rosonthal alias Rosendel néven szerepel. Az 1553-iki összeírásba már a tótos Rossindal néven 32 portával van bejegyezve, később Rosindol alakban szólnak róla. 1647-ben Sántha Pálné, 1787-ben Nagyszombat a város birtokosa. 1683-ban Thököly csapatai garázdálkodtak itt. 1680-ban, 1795-ben, 1806-ban és 1819-ben a község nagy része leégett, 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. Ősi temploma XIII. századbeli, de az idők folyamán átalakították és kibővítették. 1741-ben épült a mai tornya; 1890-ben a templomot megnagyobbították. Van itt egy kápolna is, mely 1739-ben épült. A községnek van saját postája, ellenben távíróhivatala Nagyszombat, vasúti állomása pedig Cziffer."[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 961, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1285 lakosából 1236 szlovák volt.

2011-ben 1525 lakosából 1431 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 13. században épült, később többször bővítették és átalakították. Tornyát 1741-ben építették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]