Bogdány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogdány
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Turisztikai régió Jászlói
Rang község
Polgármester Miroslav Sučák
Irányítószám 919 09
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség 1171 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 177 m
Terület 11,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogdány (Szlovákia)
Bogdány
Bogdány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′, k. h. 17° 33′Koordináták: é. sz. 48° 26′, k. h. 17° 33′
Bogdány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bogdány (szlovákul Bohdanovce nad Trnavou) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 7 km-re északnyugatra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv Bohdan (= Isten ajándéka) személynévből származik.

Története[szerkesztés]

A község területén a kőkorszak óta élnek emberek. A legrégibb régészeti leletek a vonaldíszes kerámiák népétől származnak. A magyar honfoglalás előtt szláv település volt a falu helyén, mely a magyar államalapításkor már lakatlan volt.

A mai falut 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Podans néven említik először, ekkor már állt temploma is. 1373-ban Bogdanch néven említik. 1387-ben Zsigmond király több faluval együtt hívének, Stibor vajdának adja. 1394-től Éleskő várának uradalmához tartozott. 1414-ben, Stibor halála után a birtok azonos nevű fiára szállt. 1435-ben Zsigmond Rozgonyi Györgynek és Istvánnak adja. 1496-tól a falu keleti része az éleskői uradalom részeként Czobor Imre és János, nyugati része a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka, a 16. századtól a vöröskői váruradalom része. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században három malom és sörfőzde működött a falu területén. Neve 1887-ig Bogdanócz volt.

Vályi András szerint "BOGDANÓTZ. Bogdanovcze. Tót falu Posony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Urság, lakosai katolikusok, ’s a’ Veröskői Uradalomhoz tartozik, fekszik a’ felsöbb Szigetbéli járásban. Határja jó, réttye, legelője elég, más javai is nevezetesek, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Bogdanocz, tót falu, Pozson vgyében, Nagy-Szombathoz 1 órányira; 490 kath., 17 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Határja fekete agyagos s igen sikeres buzát terem; rétjei kétszer kaszálhatók; bora, erdeje, s vizimalma van. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 706, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 945 lakosából 935 szlovák volt.

2011-ben 1171 lakosából 1138 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]