Szárazpatak (Szlovákia)
| Szárazpatak (Suchá nad Parnou) | |||
| Szárazpatak | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1296 | ||
| Polgármester | Daniela Balážová | ||
| Irányítószám | 909 01 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2324 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 133 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 176 m | ||
| Terület | 14,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Szárazpatak weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazpatak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szárazpatak (1887-ig Szuha, szlovákul Suchá nad Parnou, németül Dürnbach) falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyszombattól 8 km-re északnyugatra található.
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 2023
2023-ban gólyafészek épült a faluban, de sikeres költés nem volt.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1296-ban "Zubuh" alakban említik először, a vöröskői váruradalomhoz tartozott. Már ekkor állt temploma és plébániája. A 16. században kastély és néhány nemesi kúria is állt itt. A 17. században mezőváros, vásártartási joggal. 16. századi négytornyos reneszánsz várkastélyát 1952-ben lebontották, ma az alapiskola áll a helyén.
Vályi András szerint "SZUHA. Dürnbach. Tót Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Szombathoz egy mértföldnyire; határja középszerű, mint vagyonnyai; szőlejek jó italú bort terem."[3]
Fényes Elek szerint "Szuha (Dürnbach), tót m. v. Poson, most F. Nyitra vmegyében, a Parna patakja mellett, Nagyszombathoz nyugotra 1 órányira: 816 kath., 26 evang., 32 zsidó lak., kath. paroch. templommal, urasági kastélylyal, termékeny szántóföldekkel, s jó bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz."[4]
Pozsony vármegye monográfiája szerint "Szárazpatak, tót nagyközség, körjegyzőségi székhely, 151 házzal és 1161 róm. kath. vallású lakossal. Első nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk, a mikor a vöröskői vár tartozéka; ettől fogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. Neve a régi okiratokban Zuha, Zwha, Szuha, Durnbach, Dürnbach, Durnpach, sőt a pápai tizedszedők jegyzékében Zuha helyett Soch alakban is szerepelt. A vöröskői urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. Így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje, ugyane században Szuhai Kamberszky Miklós, 1483-ban Podmansoder Kristóf, 1547-ben Zuchai Halthomár György, a Moritzky család, a XVII. században a Cséfalvay, a Spáczay, a Lévay, a Dersffy és a Balogh családok. Ennek is, mint a többi vöröskői várbirtokoknak, idővel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1536-ban már mezővárosként szerepel. 1639-ben III. Ferdinándtól vásárjogot nyert. 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurczolták rabságba. A Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. A községben levő nagy kastély már 1551-ben van említve. Bél Mátyás idejében háromemeletes volt, ma pedig, az emeletes saroktornyokat kivéve, földszintes. Ősi temploma, mely már a XIV. század végén fennállott, elpusztult. Mai templomát 1710-ben fejezték be. Az egyház birtokában 1612-ből említésre méltó gótikus kehely van. A község nevét a fent elősorolt alakokon kívül, egyes okiratokban, elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szőlőhegy. A községben van posta, de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat."[5]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1614 | 1781 | 2054 | 2324 |
| Különbség | +10,34 % | +15,32 % | +13,14 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2328 | 2324 |
| Eltérés | -0,17 % |
1910-ben 1260, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1718 lakosából 1710 szlovák, 6 cseh, 2 egyéb, illetve ismeretlen nemzetiségű.[7]
2011-ben 1913 lakosából 1840 szlovák.
2021-ben 2202 lakosából 2086 (+8) szlovák, 2 magyar, (+1) cigány és ruszin, 30 (+2) egyéb és 84 ismeretlen nemzetiségű.[8]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Szuhay István (1551-1608) főpap[9]
- Itt született Bartoniek Géza (1854-1930) magyar fizikus, szakíró
- Itt született František Hečko (1905-1960) szlovák író
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Márton templom
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106217&settlement_name=
- ↑ ma7.sk
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/S/Szuhai.html
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Martin Neumann 2022: Osudy kaštieľa v Suchej nad Parnou po roku 1945. Historika 1/2022

