Szárazpatak (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szárazpatak (Suchá nad Parnou)
Szárazpatak
Szárazpatak
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1296
Polgármester Daniela Balážová
Irányítószám 909 01
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség 1913 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 133 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 176 m
Terület 14,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szárazpatak (Szlovákia)
Szárazpatak
Szárazpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 30″, k. h. 17° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 30″, k. h. 17° 29′ 30″
Szárazpatak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazpatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szárazpatak (1887-ig Szuha, szlovákul Suchá nad Parnou, németül Dürnbach) falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 8 km-re északnyugatra található.

Története[szerkesztés]

1296-ban "Zubuh" alakban említik először, a vöröskői váruradalomhoz tartozott. Már ekkor állt temploma és plébániája. A 16. században kastély és néhány nemesi kúria is állt itt. A 17. században mezőváros, vásártartási joggal. 16. századi négytornyos reneszánsz várkastélyát 1952-ben lebontották, ma az alapiskola áll a helyén.

Vályi András szerint "SZUHA. Dürnbach. Tót Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Szombathoz egy mértföldnyire; határja középszerű, mint vagyonnyai; szőlejek jó italú bort terem." [2]

Fényes Elek szerint "Szuha (Dürnbach), tót m. v. Poson, most F. Nyitra vmegyében, a Parna patakja mellett, Nagyszombathoz nyugotra 1 órányira: 816 kath., 26 evang., 32 zsidó lak., kath. paroch. templommal, urasági kastélylyal, termékeny szántóföldekkel, s jó bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Szárazpatak, tót nagyközség, körjegyzőségi székhely, 151 házzal és 1161 róm. kath. vallású lakossal. Első nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk, a mikor a vöröskői vár tartozéka; ettőlfogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. Neve a régi okiratokban Zuha, Zwha, Szuha, Durnbach, Dürnbach, Durnpach, sőt a pápai tizedszedők jegyzékében Zuha helyett Soch alakban is szerepelt. A vöröskői urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. Így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje, ugyane században Szuhai Kamberszky Miklós, 1483-ban Podmansoder Kristóf, 1547-ben Zuchai Halthomár György, a Moritzky család, a XVII. században a Cséfalvay, a Spáczay, a Lévay, a Dersffy és a Balogh családok. Ennek is, mint a többi vöröskői várbirtokoknak, idővel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1536-ban már mezővárosként szerepel. 1639-ben III. Ferdinándtól vásárjogot nyert. 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurczolták rabságba. A Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. A községben levő nagy kastély már 1551-ben van említve. Bél Mátyás idejében háromemeletes volt, ma pedig, az emeletes saroktornyokat kivéve, földszintes. Ősi temploma, mely már a XIV. század végén fennállott, elpusztult. Mai templomát 1710-ben fejezték be. Az egyház birtokában 1612-ből említésre méltó gótikus kehely van. A község nevét a fent elősorolt alakokon kívül, egyes okiratokban, elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szőlőhegy. A községben van posta, de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat." [4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1260, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1718 lakosából 1710 szlovák, 6 cseh, 2 egyéb, illetve ismeretlen nemzetiségű.[5]

2011-ben 1913 lakosából 1840 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1708-ban épült.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnáját 1729-ben építették.
  • A templom közelében álló Immaculata-szobor 1805-ben készült.
  • A kápolna előtt álló Szent Orbán szobrot 1808-ban készítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]