Bikszárd
| Bikszárd (Buková) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Polgármester | Miloš Herceg |
| Irányítószám | 919 10 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | TT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 661 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 321 m |
| Terület | 24,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bikszárd
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″ | |
| Bikszárd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszárd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bikszárd (szlovákul Buková, korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszombattól 26 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A község határa a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Éltek itt emberek a kőkorszakban, a bronzkorban, a korai vaskorban is. Kelta, kvád és római kori települések voltak a területén.
1256-ban IV. Béla király oklevelében Byk néven említik először. 1336-ban Károly Róbert oklevelében vámszedő helyként említik. Lakói határőrzők voltak, akik fel voltak mentve az adófizetés alól. 1394-ben Bygzaad néven szerepel. A település az éleskői uradalomhoz tartozott, majd 1752-től a szentjánosi uradalom része lett. A 19. század végén számos lakosa kivándorolt Amerikába.
Fényes Elek szerint "Bikszád, tót falu, Pozson vármegyében, Nyitra vmgye szélén, a Kárpát hegyének nyugoti tövében. Van egy kath. paroch. temploma, 1025 kath., 7 zsidó lak; vadakkal bővölködő erdeje, vizimalmai, s nem igen termékeny szántóföldje. Az éleskői urad. tartozik. Ut. p. Sasvár."[2]
1913-ban az iskola 50 korona segélyben részesült a Varga Mihály pozsonyi kanonok alapítványának kamataiból.[3] A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 947, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 706 lakosából 698 szlovák volt.
2011-ben 665 lakosából 628 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1802-ben Egry Antal mezőgazdász, gyümölcskertész.
Nevezetességei[szerkesztés]
Falu
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788 és 1790 között épült későbarokk stílusban.
- Jézus Szíve kápolna (1999).
- A Dolina falurészen álló Szűz Mária kápolna 1961-ben épült.
- A szobrok közül a legrégibb az 1758-ban készült Szűz Mária-szobor.
- A községtől nyugatra, 576 m magas hegyen áll Éleskő vára.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest.
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Az Esztergomi Főegyházmegye körlevelei. Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae, 96-97.
