Bikszárd
| Bikszárd (Buková) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Miloš Herceg | ||
| Irányítószám | 919 10 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 665 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 321 m | ||
| Terület | 24,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542778°N 17.397222°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542778°N 17.397222°E | |||
| Bikszárd weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszárd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bikszárd (szlovákul Buková, korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszombattól 26 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A község határa a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Éltek itt emberek a kőkorszakban, a bronzkorban, a korai vaskorban is. Kelta, kvád és római kori települések voltak a területén.
1256-ban IV. Béla magyar király oklevelében Byk néven említik először. 1336-ban Károly Róbert oklevelében vámszedő helyként említik. Lakói határőrzők voltak, akik fel voltak mentve az adófizetés alól. 1394-ben Bygzaad néven szerepel. A település az éleskői uradalomhoz tartozott, majd 1752-től a szentjánosi uradalom része lett. A 19. század végén számos lakosa kivándorolt Amerikába.
Fényes Elek szerint „Bikszád, tót falu, Pozson vármegyében, Nyitra vmgye szélén, a Kárpát hegyének nyugoti tövében. Van egy kath. paroch. temploma, 1025 kath., 7 zsidó lak; vadakkal bővölködő erdeje, vizimalmai, s nem igen termékeny szántóföldje. Az éleskői urad. tartozik. Ut. p. Sasvár.”[2]
1913-ban az iskola 50 korona segélyben részesült a Varga Mihály pozsonyi kanonok alapítványának kamataiból.[3] A trianoni békediktátumig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 720 | 665 | 658 | 665 |
| Különbség | -7,63 % | -1,05 % | +1,06 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 667 | 665 |
| Eltérés | -0,29 % |
1910-ben 947, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 706 lakosából 698 szlovák volt.
2011-ben 665 lakosából 628 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1802-ben Egry Antal mezőgazdász, gyümölcskertész.
Nevezetességei
[szerkesztés]
Falu
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788 és 1790 között épült későbarokk stílusban.
- Jézus Szíve kápolna (1999).
- A Dolina falurészen álló Szűz Mária kápolna 1961-ben épült.
- A szobrok közül a legrégibb az 1758-ban készült Szűz Mária-szobor.
- A községtől nyugatra, 576 m magas hegyen áll Éleskő vára.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Az Esztergomi Főegyházmegye körlevelei. Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae, 96-97.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527–1608). Budapest
További információk
[szerkesztés]A Nagyszombati járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyszombat (Trnava) | ||
|  | |