Bikszád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bikszád (Bixad)
Bixad, Satu Mare.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Bujánháza, Terep
Irányítószám 447055
SIRUTA-kód 137078
Népesség
Népesség 2599 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Község népessége 6504 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 215 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bikszád (Románia)
Bikszád
Bikszád
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 23° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 23° 23′ 30″

Bikszád (románul: Bixad) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az Avas hegység keleti oldalán, Avasújfalutól északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Bikszád egykor az avassági uradalommal együtt a meggyesi várhoz tartozott. Nevét már a 15. században is Bykzadnak írták, s a Meggyesaljai Mórocz család volt birtokosa.

16. században a Báthoryaké, majd a Lónyay, Rhédey, és később a Wesselényi családé volt.

1604-ben Hosszúmező és Técső határperében volt említve.

1660-ban Kemény János erdélyi fejedelem is ide húzódott téli szállásra.

Bikszád-nak a 17. század óta két nevezetessége van: a kolostor és a gyógyfürdő.

Kolostora:

A Péter és Pálról elnevezett bikszádi apátságot 1689-ben alapította Károlyi Ézsaiás trapezunti szerzetes apát, akit 1703-ban a kolostort megtámadó oláhok öltek meg.

1753-ban a Szent Bazil görög katolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a 20. század elején is.

A kolostor búcsújáróhely, melyet mind a görög, mint a római szertartású hívek elzarándokolnak.

1898-ban egy tűzvészben a kolostor leégett, de rendfőnöke Pászthory Árpád újjáépíttette.

Gyógyfürdője:

Már a 17. században is országos hírű volt. Messze vidékekről keresték fel az itteni gyógyvizet. A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a krancheni, gleichenbergi és niederseltersi forrásokkal.

Már az 1800-1900-as években palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle.

A középkorban Bikszád erdőkkel borított környékén aranyat is bányásztak egy ideig.

A településnek a 19. század első felében több birtokosa is volt: például a gróf Teleki, a gróf Károlyi, báró Wesselényi, báró Vécsey, Bagossy, Becsky, Darvay, Nagy, Szirmay, Máthay, Mándy, Dózsa, Tatár, Finta családok.

A 20. század elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család, és a Szent Bazil szerzetes rend volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus templom - 1882-ben épült.
  • Kolostor - Péter és Pálról elnevezett bikszádi apátság.
  • Gyógyfürdő.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Szatmármegyei helyi munkatársak.szerk.: Borovszky Samu: Szatmár vármegye (HTML), Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest: Országos Monografia Társaság (1908) 

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)