Szárazberek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szárazberek (Bercu)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Lázári
Irányítószám 447171
Körzethívószám +40 x61[1]
SIRUTA-kód 137988
Népesség
Népesség 590 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 600
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 121 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szárazberek (Románia)
Szárazberek
Szárazberek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 54′ 51″, k. h. 22° 53′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 51″, k. h. 22° 53′ 13″

Szárazberek (románul: Bercu) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől közúron 16 km-re északra, a román-magyar határ mellett, a Túrtól 1,8 km-re fekvő település. Szomszédos falvak: északkeletre Újmikola, délkeletre Sándorhomok, délnyugatra Kispeleske, északnyugatra Méhtelek és Garbolc (mindkettő Magyarországon).

Története[szerkesztés]

Szárazberek a településről elnevezett Szárazbereki család ősi birtoka volt.

Nevét a régi oklevelek Szárazbereki Lászlóval összefüggésben említik első ízben:

1339-ben Szárazbereki Lászlót mint hamispénzverőt megégették, birtokait elkobozták, és azokat Tamás erdélyi vajda kapta meg. Azonban a Szárazbereki család pört indított az elkobzott birtokokért, és azok háromnegyedrészét sikerült visszaszereznie.

A település nevét 1348-ban Zaruzberuk, 1351-ben Zarzberek alakban írták.

A visszaperelt birtokon élő Szárazbereki család mellett több birtokos is részt szerez benn, így a Mikolay család, valamint a Csáky, Téti, Vetési, Fülpösi, Dabolczi, Sárvári, Román és Csaholyi családok.

A 16. században Muchey Pálnak is volt itt birtoka, aki 1545-ben kapott itt adományt.

1547-ben a Csaholyi lányokat is birtokba iktatták itt.

A Báthoriak is szereztek itt részbirtokot, amelyet 1567-ben Báthory Miklós Szirmai Lajosnak adott.

Az 1600-as években több birtokosa is volt: Vetési Kökényesdi Péter, Szentmártoni Farkas András, Horvát István, gróf Csáky István is birtokos volt itt, azonban a legnagyobb birtokosa a 18. században a Mikolay család maradt.

A század végétől a 19. század közepéig a felsoroltakon kívül újabb birtokosok is részt szereztek itt.

A 20. század elején Mándy Bertalan és Mandel Lipót volt Szárazberek fő birtokosa..

A 2002-es népszámláláskor 619 lakosa közül 600 fő (96,9%) magyar, 12 (1,9%) román, 7 (1,1%) pedig cigány volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]