Rákosterebes

Rákosterebes (Racova)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Szopor
Rang	falu
Községközpont	Alsószopor
Irányítószám	447294
SIRUTA-kód	138976
Népesség
Népesség	200 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	165 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′ 44″, k. h. 22° 53′ 13″47.462314, 22.887078
Sablon • Wikidata • Segítség

Rákosterebes (Racova) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése. Közigazgatásilag Alsószopor (Supuru de Jos) község része.

Fekvése

Tasnád városától keletre fekszik.

Története

Nevét az oklevelek 1390 után említették először.

A Bogdány patak melletti Erdőaljához tartozó királyi birtokot Mária királynő 1390 után adományozta Szász fiainak Balknak, Drágnak és Jánosnak.

1393-ban Balk, Drág és Balk fiai János és Demeter a Pok nemzetséghez tartozó Meggyesi Simon bán fiának Istvánnak itteni hatalmaskodásai miatt kértek vizsgálatot, mivel az jobbágyainak birkáit lenyilaztatta, és leöldöste.

1424-ben Bélteki Balk fia Sandrin és annak fiai János és László valamint Balk testvérének Drágnak fiai György és Sandrin birtokaikon megosztoztak. Terebes birtoka Balk fiainak jutott.

1470-ben a bélteki uradalomhoz tartozott, nevét Olahterebes néven írták.

1646-ban Kemény János és neje Kállay Zsuzsánna kapta királyi adományként.

1672-ben a jezsuiták birtokának írták.

A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor birtoka lett, a Károlyi-birtokok felosztásakor Károlyi György örökölte.

Az 1900-as évek elején gróf Károlyi Gyula volt a település birtokosa.

A 19. században Bábca, Nántű, Korond és Felsőboldád határolta.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 672 román és magyar lakosa volt.

1992-ben 351 román nemzetiségű lakos lakta.

Nevezetességek

• Görögkatolikus temploma – 1806-ban épült.

Források

• Pesty Frigyes
• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Németh Péter A középk.Szatm. m. tel. a XV. sz. elejéig