Szamosberence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamosberence (Băbășești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségAranyosmeggyes
Rangfalu
KözségközpontAranyosmeggyes
Irányítószám447186
SIRUTA-kód138100
Népesség
Népesség572 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság7
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 33″, k. h. 23° 05′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 33″, k. h. 23° 05′ 57″
SablonWikidataSegítség

Szamosberence falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre, a Szamos folyó jobb partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település nevét a korabeli oklevelek 1490-ben említik először Berendmezew (Berendmező) néven.

Berendmező a Szinéri uradalom-hoz tartozott és a Meggyesi Morócz család tagjainak birtoka volt. A 15. század végén a család kihaltával a Báthori-család-é lett, kik itt birtokrészt adtak Csomaközy Péternek, és 1624-ben Kovacsóczy Istvánnak. Tőlük gróf Rhédey Ferencz és felesége örökölte.

1664-ben a település földesurai a berendmezői birtokot a szatmári református iskolára hagyták, azonban nem sokkal később, 1681-ben a jezsuiták elfoglalták, s az övék is maradt egészen a rend feloszlatásáig., akkor a királyi kamaráé lett nagy része, s a kamarától vásárolta meg a Berenczei és Járdánházi Kovács család.

A 19. század elején a Berenczeieken kívül több család : a báró Vécsey, gróf Teleki, báró Wesselényi, Darvay, Kacsó és Boross családoké volt..

A településen folyik keresztül a Szinérpatak, és itt ömlik a Szamosba.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom – 1906-ban épült.

Források[szerkesztés]

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek[szerkesztés]