Szamosdara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamosdara (Dara)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Pusztadaróc
Irányítószám 447132
SIRUTA-kód 137700
Népesség
Népesség 1196 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1144
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 118 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szamosdara (Románia)
Szamosdara
Szamosdara
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 48′ 59″, k. h. 22° 45′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 59″, k. h. 22° 45′ 08″

Dara (Szamosdara) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Romániában, a Szatmári-síkságon, Szatmárnémetitől keletre, a Szamos jobb partján, a román-magyar határ mellett található.

Története[szerkesztés]

A település neve már az 1300-as években előfordult az oklevelekben, Darah alakban, mint a Darahy család birtoka.

1373-ban a Piliskey család szerez itt magának részbirtokot.

1433-ban a Csáky család, 1483-ban a Szokoly család volt a település birtokosa, ugyanakkor a Daray család a velük rokon Irinyi család tagjainak adnak zálogba részeket.

1633-ban az Ujlaky család kap benne részt az egyik Petheő leány révén.

1635-ben Sóvágó Gergely és Sóvágó János az egész helységre nyer nádori adományt, de beiktatásuknak Pethő István özvegye, Melith Péter és Vetési Kökényesdi Péter ellent mondanak.

A 18. század elején a báró Thoroczkay, a Bölcskey, Buday, Kisdobronyi Isaák családok birtoka volt, majd a század végén, és a 19. század elején az Eötvös, báró Jósika, Kállay, Buday családoké lett.

A 20. század elején legnagyobb birtoka Csengery Mayer Samunak volt itt.

A település határába olvadt Vizsoly középkori falu is:

Vizsoly[szerkesztés]

1483-ban még népes településnek írták le Vizsoly falut a korabeli oklevelek. Ekkor abban a záloglevélben említik, melyben a Daray család a vele rokon Irinyi család tagjainak zálogosítja el, s ugyancsak ekkor, 1483-ban iktatják be a Szokoliakat és a Darayakat más részekbe.

1608-ban már pusztaként említették, ekkor Pethő István birtoka volt.

1633-ban Sóvágó Gergely és János kapnak rá királyi adományt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus templom - 1916-ban épült a középkori templom rossz állapota miatt.
  • Református templom - 1948-ban építették újjá.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)