Szatmárzsadány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szatmárzsadány (Sătmărel)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Szatmárnémeti
Irányítószám 440001
SIRUTA-kód 136508
Népesség
Népesség 1382 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 37
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szatmárzsadány (Románia)
Szatmárzsadány
Szatmárzsadány
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 44′ 17″, k. h. 22° 47′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 17″, k. h. 22° 47′ 39″

Szatmárzsadány (románul: Sătmărel), település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől délnyugatra Szamosdob és Szatmárnémeti között, a hajdani Ecsedi-láp keleti szélén, a Homoród-patak mellett fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve személynévből keletkezett, magyar névadással.

Története[szerkesztés]

Szatmárzsadány (Zsadány) nevét már a 13. század elején, 1215-ben említették a Váradi Regestrumban Sadan néven. A falu eredetileg királyi várbirtok volt.

1222-ben a szatmári németek ispánja Mérk Zsadány lakosságát perli, amiért szolgálójától 6 márkát erőszakkal elvettek.

1332-ben is Sadan néven írták nevét, ekkor a Zsadányi család-é volt, kinek a település ősi birtoka volt.

1379-ben már Szántói Petten fiainak birtokaként említették egy oklevélben.

1391-ben pedig a Báthoriakat iktatták be a birtok egyes részeibe.

1400-as években pedig a Vetési család kapott részt benne.

A 15. században már két részből álló település volt: Nagsadan és Kyssadan volt említve.

1548-ban Pálfalvai Burián László kapta meg Kis-Zsadányt.

1609-ben pedig Macskássy Mihály, 1632-ben Németi János Nagy-Zsadányban kapott birtokrészt.

1660 júniusábban itt táborozott Barcsay Ákos fejedelem.

1709-ben gróf Károlyi Sándor serege is táborozott itt.

A 18. század végén a gróf Teleki, gróf Thoroczkay, Szalay, Sztojka, Dániel, Buday, Kállay és Domahidy családok voltak a település földesurai.

A 19. század elején birtokosa a Haller család volt.

A 20. század elején Szarka Andor, a szatmári jezsuiták és Világossy Gáspár volt itt birtokos.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmárzsadány Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma - 1820-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Szatmármegyei helyi munkatársak.szerk.: Borovszky Samu: Szatmár vármegye (HTML), Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest: Országos Monografia Társaság (1908) 
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései.