Oláhcsaholy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oláhcsaholy (Cehal)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Magyarcsaholy
Irányítószám 447095
SIRUTA-kód 137381
Népesség
Népesség 772 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 226 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Oláhcsaholy (Románia)
Oláhcsaholy
Oláhcsaholy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 22′ 55″, k. h. 22° 35′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 55″, k. h. 22° 35′ 49″

Oláhcsaholy (románul Cehal) falu Romániában. Szatmár megye települése. Noha a község, amelyhez tartozik, róla kapta a nevét, a községközpont azonban Magyarcsaholy.

Fekvése[szerkesztés]

Tasnád városától délre helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1330-ból való, ekkor Csaholymonostora nevét említették az oklevelek. 1477-ben három Csaholy nevű település tűnt fel egymás közelében: Oláh-, Magyar-, és Felső-Csaholy.

1348-as oklevél szerint a három Csaholy település, köztük Oláhcsaholy birtokosa Csaholyi János mester volt.

1429-ben kelt oklevél szerint a Szatmár vármegyében és Középszolnok vármegyében levő Csaholy nevű települések mind a Csaholyi család birtokába tartoztak.

1430 körül Szilágyi Miklós fiait írták Oláh- és Magyar-Csaholy birtokosának.

1476-ban a három Közép-Szolnok megyei Csaholy nevű település földesurának a Becsky család tagjait írták az oklevelek.

1545-ben Csaholyi Annát iktatták be Oláh- és Magyar-Csaholy részeibe. 1562-ben Báthory András Székely Lászlónak adta Oláh-Csaholy, Magyar-Csaholy és Közép-Csaholy részbirtokokat.

1568-ban Oláh- és Magyar-Csaholy részbirtokokba iktatták be Briberi Melith Györgynek Csaholyi Imre leányától Annától született fiait: Istvánt, Pált és Pétert.

1579-ben II. Rudolf a kihalt Csaholyi család középszolnoki birtokait, köztük Oláhcsaholyt is, Lokacsi Prépostváry Bálintnak, Lekcsi Sulyok Istvánnak, Kapi Andrásnak és nejének Sulyok Katának és utódaiknak adta.

1681-ben Báthory Zsófia fejedelemasszony birtokának írták az oklevelek.

1753-ban II. Rákóczi György neje Báthory Zsófia középszolnoki Felő- és Oláhcsaholy birtokai a Bánffy család mindkét nembeli ágára szálltak, miután a rajtuk levő terhet kifizették.

1847-ben Oláh-Csaholynak 568 lakosa volt, melyből 548 görög katolikus, 20 izraelita volt.

1890-ben Oláh-Csaholynak 1 010 lakosa volt, ebből 36 magyar, 974 oláh, görög katolikus 978, feformátus 14, izraelita 18 fő volt. A település házainak száma 1890-ben 205 volt.

Oláhcsaholy falunak 1910-ben 1 421 román lakója volt.

1919-ig Magyarországhoz tartozott. (Közép-Szolnok vármegye, majd Szilágy vármegye része volt.) 1940-1944 között ismét Magyarországhoz csatolták.

1992-ben 1186 román lakos lakta.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma 1932-ben épült, a régi 1730-as építésű fatemplom helyén. Anyakönyvet 1810-től vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 196–220. o. Online elérés