Tasnádszilvás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tasnádszilvás (Silvaș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Sződemeter
Irányítószám 447284
SIRUTA-kód 138850
Népesség
Népesség 153 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 157 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tasnádszilvás (Románia)
Tasnádszilvás
Tasnádszilvás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 28′ 26″, k. h. 22° 31′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 26″, k. h. 22° 31′ 21″

Tasnádszilvás (Silvaș) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Nagykárolytól délre, Tasnád városától nyugatra, Sződemeter és Tasnád között fekvő település..

Története[szerkesztés]

Első említése 1234-ből származik, ekkor Scilovas, Scilvas, Zilvas , majd 1455-ben Zylas, 1460-ban Szilvás, 1475-ben pedig Zylwas néven írták.

1234-ben II. András király Szilvást a Káta nemzetségből származó István gróf nejének, aki Ipoch gróf leánya volt adta el 50 márkáért.

1455 körül Zylwas Becsky György és Benedek birtoka volt.

1484-ben Becsky László itteni részbirtokát Csaholyi Andrásnak zálogosította el.

1496-ban szántói Becsky János az akkor Szolnok vármegyéhez tartozó Szilvás nevű birtokába Geréb László erdélyi püspököt iktatták be.

A 17. század közepén a tatárok és a törökök Szilvás magyar lakosságát teljesen elpusztították és csak a 19. század második felében költözött a faluba két református család.

1692-ben Becsky Györgyé, aki Szilvás nevű faluját és más falvait 1500 forintért Muraniczi Horváth Jánosnak és nejének Barkóczi Katának zálogosította el.

1847-ben 292 lakosa volt, melyből 4 római katolikus, 288 görög katolikus.

1890-ben 277 lakosa volt, melyből 20 magyar, 257 oláh, kik közül 3 római katolikus, 257 görög katolikus, 5 református, 12 izraelita. A házak száma 50.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, előbb Közép-Szolnok vármegye, majd 1877-1919 között Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 378 román lakosa volt.

1992-ben 177 román nemzetiségű lakos lakta.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus fatemploma 1770-ben épült.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 602–606. o. Online elérés