Szér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szér (Ser)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Bogdánd
Irányítószám 447063
SIRUTA-kód 137176
Népesség
Népesség 751 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 781
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 203 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szér (Románia)
Szér
Szér
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 22′ 42″, k. h. 22° 57′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 42″, k. h. 22° 57′ 48″

Szér falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Bábcától délre, Szatmár megye és Szilágy megye határán fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szér nevét 1349-ben említették először az oklevelek Zceertelek néven.

1423-ban Zeer, 1461-ben Zerthelek, 1475-ben Zeel, 1494-ben Zertheleke, Szér, 1549-ben Seel, 1570-ben Zer, Szeer, 1570-ben Szer -néven írták.

Szertelek a tőle kissé délre eső Kusaly várához tartozott, melynek romjai a Hegyes Bércz-en álltak, s az 1900-as évek elejének leírásai szerint még láthatóak voltak.

1349-ben Zceertelek birtok tárgyában Sarmasági László és testvérei egyezséget kötöttek Sámsoni Istvánnal, ezt az egyezséget Endre erdélyi vajda és szolnoki főispán is megerősítette.

1475 körüli adólajstrom Zeel települést a Jakcsiak birtokaként írta le; Jakcsi János és István között oszlott meg.

1543-ban panaszi Pázmány Péter és Jakcsi Mihály volt Szér birtokosa.

1570-ben Jakcsi Boldizsárt írták a település birtokosának.

1604-ben a Weselényiek voltak birtokosai.

1703-ban Szér Wesselényi István báró, középszolnok megyei főispán birtoka volt.

1797-ben végzett hadi összeíráskor Wesselényi Farkas volt a település birtokosa.

1847-ben 849 lakója volt, kik közül 8 római katolikus, 143 görög katolikus, 698 református.

1890-ben 822 lakosából 725 magyar, 5 német, 90 oláh, 2 egyéb nyelvű, ebből római katolikus 13, görög katolikus 90, evangélikus 5, református 688, unitárius 2, izraelita 24 fő volt. A település házainak száma ekkor 150 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szér Szilágy vármegye Szilágycsehi járáshoz tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom: 1470-ben már említették a falu kőtemplomát és czintermét. Az akkori templomnak homlokzatánál két torony állt. A jelenlegi templomot ennek helyére építették fel. A templom mennyezetén található évszám szerint 1793-ban épült fel a ma is álló templom. Anyakönyvüket 1778-ban Krasznai Sámuel pap kezdte vezetni.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 422–426. o. Online elérés