Szamosdob

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamosdob (Doba)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Csengerbagos, Dacia, Paulian, Újbagos
Polgármester Mihai Ghetina
Irányítószám 447125
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 137620
Népesség
Népesség 1212 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 312
Község népessége 2760 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 115 m
Terület 60,20 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szamosdob (Románia)
Szamosdob
Szamosdob
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 44′ 36″, k. h. 22° 42′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 36″, k. h. 22° 42′ 50″

Szamosdob (románul: Doba) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmármegyében, Szatmárnémetitől délnyugatra található település.

Története[szerkesztés]

Szamosdob falut a 15. században csak Dob néven nevezték. A település azonban 1241-ben, a tatárjáráskor teljesen elpusztult. V. István király Balkán-Dob határát Apor comesnek adományozta, és ő lett az új megalapítója.

1332-ben a település már egyházas hely volt, s feljegyezték, hogy papja 20, majd 1333-ban 40 dénárt fizetett pápai adó címén.

1391-ben Báthory István és Báthory Benedek kapták meg, s ők voltak urai két évszázadon át.

1595-ben Báthory IstvánLőrinczfy Gáspárnak és Bagossy Pálnak adott itt birtokrészt.

1609-ben Báthory István Szénási Mihálynak és végrendeletében Ankreiter Mihálynak és 16 nemes társának adott itt részeket.

1626-ban a település Kis puszta nevű része Nyáry Benedeké volt, később azonban az ecsedi uradalom-hoz tartozott, s a szatmári béke után azzal együtt kapta meg gróf Károlyi Sándor, majd 1777-ben gróf Károlyi Antal, de a Bagossy, Bánffy, Zanathy és Götz családoknak is volt itt részbirtokuk az 1800-as évek közepéig.

Az 1900-as évek elején gróf Károlyi Mihály-nak van benne nagyobb részbirtoka.

A falu a Szamos áradásaitól sokat szenvedett, a 20. század elejére már a harmadik helyen fekszik.

A település határában van Újmajor, s a falun keresztülfolyik a Balkány patak is.

Gilvács felőli határa táján feküdt a középkorban Tagy falu is, mely egykor a Bagossy család birtokaként népes település volt, a falunak kastélya is lehetett, mert ennek romjai még 1810-ben is látszottak.

1353-ban Taagh néven volt említve. A település földesurai a Bagossyak, Drágfyak és a Báthori-család voltak. Mára nevét már csak dűlőnév tartja fenn az emlékezetnek.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - 1896-ban épült fel a régi helyére.
  • Görög katolikus templom - 1854-ben készült el.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)