Báthori István (országbíró, ?–1444)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ecsedi Báthori István (? – Várna, 1444), országbíró, a várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó. [1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecsedi Bátori János [2] és szántói Pető Katalin fiaként született, 5 fiú- (Bertalan, Benedek, Mihály, János, Tamás)[3] és 4 lánytestvéréről – Potenciána, Zsuzsanna, Katalin és egy ismeretlen nevű – tudunk. [4] A történeti forrásokban 1393-ban tűnik fel először. [1]

1410-ben még jelentéktelen vidéki nemesnek számít, de később a Sárkány-rend tagja lett.[5]

1417 előtt Zsigmond adománylevele szerint járt Franciaországban, Németországban, Lombardiában és Angliában. Ekkor még alacsony sorban élő nemes volt, de a király specialis familiarisaként a király közvetlen környezetéhez tartozott. Valószínűleg ebben az időben végig Zsigmond mellett volt annak útjai során. Diplomáciai ügyekben Zsigmond szolgálatára volt németalföldi ügyekben, amikor a gelderni herceggel és a hollandhennegaui grófokkal folytatott tárgyalásokon vett részt. 1416-ban elkísérte Zsigmondot Angliába, a canterburyi szövetség megkötésére, és utána vett részt a Wittelsbach Vilmossal folytatott tárgyalásokon. A méltóságnévsorokban 1419. február 8-tól szerepel. [2]

1419-1431-ig asztalnokmester, 1435 márciusától 1440 májusáig országbíró volt, amikor Albert király halála után Erzsébet királyné leváltotta. Ekkor szatmári főispán.[6] I. Ulászló híve lett, 1442-től országnagy volt. A várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó. [1]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három felesége közül az első Tarkói Margit [7] – más forrás szerint a Somosi családból származott [1] a második Butkai Borbála volt. István, a későbbi országbíró és erdélyi vajda, a kenyérmezei csata parancsnoka első [8] vagy második [1] feleségétől született. Harmadszorra Kistapolcsai Orsolyát vette feleségül. Összesen 6 fia (András, István, Péter, Pál, László, Miklós) [9] és 2 lánya volt. [1]

Testvérei közül Benedek kb. 26, Mihály 17, János 25, Bertalan 35 évesen halt meg. Utódaik nem voltak. [10]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o. ISBN 963-14-0582-6 (2000) 
  2. ^ a b Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004)
  3. http://de.wikipedia.org/wiki/Haus_B%C3%A1thory
  4. C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
  5. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 9632814142  
  6. http://mek.niif.hu/00000/00060/html/011/pc001115.html
  7. C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
  8. C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
  9. C. Tóth: Ecsedi ág 278. o.
  10. C. Tóth: Ecsedi ág 271. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]