Báthori István (országbíró, ?–1444)
| Báthori István | |
| A Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1435 márciusa – 1440 májusa | |
| Előd | Pálóczy Mátyás |
| Utód | Kórógyi János |
| Született |
születési ideje nem ismert Magyar Királyság |
| Elhunyt | 1444. november 11. Várna |
| Szülei |
Katalin Petöfi de Szantó János III Báthori de Ecsed |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | politikus |
Ecsedi Báthori István (? – Várna, 1444), országbíró, a várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó.[1]
Élete[szerkesztés]
Ecsedi Bátori János[2] és szántói Pető Katalin fiaként született, 5 fiú- (Bertalan, Benedek, Mihály, János, Tamás)[3] és 4 lánytestvéréről – Potenciána, Zsuzsanna, Katalin és egy ismeretlen nevű – tudunk. [4] A történeti forrásokban 1393-ban tűnik fel először.[1]
1410-ben még jelentéktelen vidéki nemesnek számít, de később a Sárkány-rend tagja lett.[5]
1417 előtt Zsigmond adománylevele szerint járt Franciaországban, Németországban, Lombardiában és Angliában. Ekkor még alacsony sorban élő nemes volt, de a király specialis familiarisaként a király közvetlen környezetéhez tartozott. Valószínűleg ebben az időben végig Zsigmond mellett volt annak útjai során. Diplomáciai ügyekben Zsigmond szolgálatára volt németalföldi ügyekben, amikor a gelderni herceggel és a holland–hainaut-i grófokkal folytatott tárgyalásokon vett részt. 1416-ban elkísérte Zsigmondot Angliába, a canterburyi szövetség(wd) megkötésére, és utána vett részt az őt támogató Wittelsbach Vilmos bajor herceggel(wd) folytatott tárgyalásokon. A méltóságnévsorokban 1419. február 8-tól szerepel.[2]
1419-1431-ig asztalnokmester, 1435 márciusától 1440 májusáig országbíró volt, amikor Albert király halála után Erzsébet királyné leváltotta. Ekkor szatmári főispán.[6] I. Ulászló híve lett, 1442-től országnagy volt. A várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó.[1]
Családja[szerkesztés]
Három felesége közül az első Tarkói Margit [7] – más forrás szerint a Somosi családból származott[1] a második Butkai Borbála volt. István, a későbbi országbíró és erdélyi vajda, a kenyérmezei csata parancsnoka első [8] vagy második[1] feleségétől született. Harmadszorra Kistapolcsai Orsolyát vette feleségül. Összesen 6 fia (András, István, Péter, Pál, László, Miklós) [9] és 3 lánya (Margit, Szilágyi Mihály kormányzó felesége, Erzsébet és Katalin) volt.[1]
Testvérei közül Benedek kb. 26, Mihály 17, János 25, Bertalan 35 évesen halt meg. Utódaik nem voltak. [10]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004) arch Hozzáférés: 2011. június 18.
- ↑ https://de.wikipedia.org/wiki/Haus_B%C3%A1thory
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
- ↑ Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2
- ↑ http://mek.niif.hu/00000/00060/html/011/pc001115.html
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 278. o.
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 271. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág: C. Tóth Norbert. „A Bátori család ecsedi ága az 1440-es években”. Szabolcs–Szatmár-Beregi Szemle (2006/3.). [halott link]
.svg){kind=small}