Hadadgyőrtelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hadadgyőrtelek (Giurtelecu Hododului)
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Hadad
Irányítószám 447156
SIRUTA-kód 137862
Népesség
Népesség 711 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 8
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 208 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hadadgyőrtelek (Románia)
Hadadgyőrtelek
Hadadgyőrtelek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 24′ 58″, k. h. 23° 05′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 58″, k. h. 23° 05′ 16″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadadgyőrtelek témájú médiaállományokat.

Hadadgyőrtelek (Giurtelecu Hododului) falu Romániában, Szatmárnémetitől délkeletre. Szatmár megye egyik települése.

Története[szerkesztés]

Első említése 1378-ból származik. Nevét az idők során többféle változatban írták: 1351-ben Gyurgtelke, 1352-ben Gyurgtelke, 1405-ben Gyurtelek néven írták.

1462-ben Kusalyi Jakcsi György volt birtokosa, aki visszaadta Bélteki Drágfi Miklósnak. 1495-ben a Bélteki Drágfi Miklósnál zálogban levő itteni birtokát Kusalyi Jakcsi György örökbe adta Bélteki Drágfi Miklós vajda fiainak Imrének és Györgynek.

1555-ben Georghteleke részbirtokának elfoglalása miatt Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály tiltakoztak Nádasdy Tamás ellen.

1555-ben Szapolyai János király és Izabella királyné a település felét Báthory Györgynek adományozta, majd id. Gyulafi László kapta meg János Zsigmondtól.

1595-ben Báthory Zsigmond megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy Győrteleke birtokával szabadon rendelkezzen.

1699-ben Apafi Mihály a falut Bideskuthi Boldizsárnak adományozta.

1710-ben Bideskuthi Boldizsár végrendeletében itt lakó jobbágyait nejére, Keserű Zsófiára hagyta.

1797-ben a haditerhekhez való hozzájáruláshoz készült összeíráskor Hadad-Győrtelek főbb birtokosai voltak báró Wesselényi Farkas, gróf Gyulai József, báró Bornemissza József. Kisebb birtokosok voltak: gróf Teleki Imre, Berzenczei Mihály, Baranyi József.

1847-ben a falu 485 lakosából 400 görög katolikus, 85 református volt.

1890-ben 1165 lakosából 5 magyar, 16 német, 1141 román, 3 egyéb nyelvű. Ebből görög katolikus 1141, református 8, izraelita 16 fő volt, a falu házainak száma: 228.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 1301 román lakosa volt.

1992-ben 892 román nemzetiségű lakos lakta.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 469–477. o. Online elérés