Csengerbagos
| Csengerbagos (Boghiș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Szamosdob |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szamosdob |
| Irányítószám | 447126 |
| SIRUTA-kód | 137639 |
| Népesség | |
| Népesség | 709 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 218 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Csengerbagos (románul Boghiș) falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmárnémetitől nyugatra, a Kraszna partján található település, a magyar-román határ mellett.
Története
[szerkesztés]A település ősidők óta lakott hely, itt őskori leletek is kerültek már felszínre.
Csengerbagos a Kaplon nemzetségbeli Bagossy család ősi fészke.
E család 1354-ben pallosjogot nyert I. Lajos királytól, melyet Zsigmond király 1395-ben megerősített és 1409-ben a Vetéssy család számára is kiterjesztett.
A település neve írásos formában 1306-ban fordul elő egy királyi adománylevélben, melyben a községet és a hozzá tartozó uradalmat örökös hűbérül a Bagossy család kapja, amikor Bagossy János vezetésével itt tartotta gyűlését a nemes vármegye. Neve ekkor Bogus alakban volt írva.
1405-ben Kállay János is kapott benne birtokrészt.
1424-ben a Bagossy család tagjai pörbe keverednek a Bélteki Drágfyakkal, mert itteni jobbágyaikat megverték.
A 17-19. században a falu a Bagossy családé, de mellettük kisebb birtokosok is vannak itt.
1718-ban Bagossy László alispán ismét itt tartja meg a megyegyűlést.
A 18. század elején a környéken kóborló hadak elpusztították.
1731-ben Bagossy László "óhitű" oláhokat telepített ide.
Az 1900-as évek elején legnagyobb birtokosa Dégenfeld József volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református templom – a 15. században épült. A templom alatt van a Bagossy család sírboltja.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Szatmár vármegye


