Ugrás a tartalomhoz

Alsóhuta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóhuta (Iegheriște)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségBorválaszút
Rangfalu
KözségközpontBorválaszút
Irányítószám447111
SIRUTA-kód137522
Népesség
Népesség408 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság13
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 28″, k. h. 23° 15′ 46″47.657805°N 23.262720°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 28″, k. h. 23° 15′ 46″47.657805°N 23.262720°E
SablonWikidataSegítség

Alsóhuta (románul: Iegheriște) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmár megyében, Szinérváraljától délre, Borválaszút és Szelestyehuta között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Az Árpád-kori település; Alsóhuta (Óhuta) nevét az oklevelek már 1272-ben említették Stylitebuk néven.

Alsóhuta vagy Stylitebuk a tatárjárás előtt a Dienesfiak birtoka volt.

1272 lörül V. István király adományozta Mikolának, Fylpy comes fiának. A település a 15. században a meggyesi utadalom birtokai közé tartozott.

A 16. században a Báthoriaké volt, a 17. században a Szatmári vár birtokának írták.

A 18. században a gróf Károlyi családé, a 19. század elején gróf Károlyi Alajos volt birtokosa.

A gróf Károlyiak a 18. század közepe körül a szomszédos Szelestyén építették fel az első üveghutát, mely egyben nagy mennyiségű hamuzsírt is termelt.

A 18. század végére azonban ott a tüzelőanyag elfogyott, ezért onnan a szomszédos Glód pusztára helyezték át, majd rövidesen tüzelőanyag hiány miatt került az üveghuta 1801-ben Óhutára, mai nevén Alsóhutára.

A gyár kevés megszakítással 1801-től a Rényi család-é volt.

1902-ben Rényi Árpád az óhutai üveghutát teljesen átalakította, modernizálta.

Alsóhuta a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma – 1898-ban épült.

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Hivatkozások

[szerkesztés]