Erdőd (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdőd (Ardud, Erdeed)
View of Ardud from the Ardud Fortress 2012.JPG
Erdőd címere
Erdőd címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
Rang város
Községközpont Ardud
Beosztott falvak Lajosmajor, Erdődhegy, Nagymadarász, Oláhgyűrűs, Sóspuszta
Polgármester Marius Duma Ovidiu
Irányítószám 447020
Körzethívószám +40 x61[1]
SIRUTA-kód 136848
Népesség
Népesség4070 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság987
Község népessége6231 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Népsűrűség43,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság129 m
Terület142,36 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Erdőd (Románia)
Erdőd
Erdőd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 39′, k. h. 22° 53′Koordináták: é. sz. 47° 39′, k. h. 22° 53′
Erdőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőd témájú médiaállományokat.

Erdőd (románul Ardud, németül Erdeed) kisváros Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmárnémetitől 17 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Az erdődi vár (Károlyi-kastély) tornya

1215-ben Herdeud néven említik először. Egykori várát Drágffy Bertalan építtette 1481-ben. 1545-ben itt fogalmazták meg a protestánsok hitvallásukat 12 cikkelyben, 1555-ben újabb zsinatot tartottak itt. 1565-ben János Zsigmond megostromolta és leromboltatta. 1727 és 1730 között Károlyi Sándor a romok felhasználásával építette fel várkastélyát, ahol 1847. szeptember 8-án kötött házasságot Petőfi Sándor Szendrey Júliával, ma csak romjai láthatók, mivel a második világháborúban elpusztult. 1910-ben 3602 lakosából 3434 magyar és 133 román volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Erdődi járásának székhelye volt.

Népesség[szerkesztés]

Társtelepüléseivel együtt 2011-ben 6231 lakosából 3480 volt román és 2284 magyar anyanyelvű, ugyanez a mutató az 1992-es népszámlálásnál 6572 lakosból 4398 román és 2053 magyar. A magyarság arányának közelmúltbeli növekedése a magyar nyelvű cigányok számának gyarapodásához köthető a románság gyors ütemű fogyása mellett.

1992-ben társtelepüléseivel együtt 6572 lakosából 4379 fő román, 1011 magyar (15,38%), 935 német és 247 cigány etnikumúnak vallotta magát. 2011-ben 6231 lakosából 3449 volt román, 1092 magyar, 956 cigány és 279 német etnikumú.

A 2002-es népszámláláskor Erdőd város társtelepülések nélküli 4219 lakosa közül 2082 fő (49,3%) román, 1161 (27,5%) magyar, 591 (14,0%) cigány, 373 (8,8%) német, 9 (0,2%) ukrán és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.

A 2011-es népszámláláskor 4070 lakosa közül 1716 román, 987 magyar, 803 cigány és 248 német etnikumú volt. Mivel a magukat cigány illetve német nemzetiségűnek valló polgárok túlnyomórészt magyar anyanyelvűek a társtelepülések nélküli városban a magyar anyanyelvűek vannak többségben.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés]