Érhatvan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érhatvan (Hotoan)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Érkávás
Irányítószám 447089
SIRUTA-kód 137345
Népesség
Népesség 180 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 117 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érhatvan (Románia)
Érhatvan
Érhatvan
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 33′ 24″, k. h. 22° 29′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 24″, k. h. 22° 29′ 10″

Érhatvan (románul: Hotoan) falu Romániában, Szatmár megye egyik települése.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykároly városától délre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Érhatvan Árpád-kori település, nevét az oklevelek már 12051235 között említették egy per kapcsán, Hotuon néven. 1414-ben Hatvan, 1415-ben Hothvan, 1427-ben Kyshathwan, 1588-ban pedig Hatwan néven írták nevét.

1415-ben a Hothvan család birtoka volt, ekkor iktatták be a birtokba Garai Miklós nádor parancsára Hothvan Mihály fiait Gebhárdot és Gergelyt. Az 1475-ben végzett adóösszeíráskor Hatvani Ferenc özvegye, Gencsi János, Károlyi Péter, Ispán Ágoston és Garai András birtoka volt. 1604-ben Károlyi Mihály és Hatvani Jánosné birtokának írták. 1648-as osztozkodáskor Érhatvan Károlyi Ádámnak jutott.
1688-ig Károlyi Lászlóé volt, aki fiára Károlyi Sándorra hagyta. 1742-ben egy érhatvani birtokrészbe beiktatták Gencsi Jánost és Hatvani Jánost is. 1795 évi összeíráskor a település főbb birtokosai gróf Károlyi József, Osváth Sándor és Pál, valamint Pap Salamon voltak. 1847-ben 562 lakosa volt, melyből 8 római katolikus, 452 görög katolikus, 95 református, 7 izraelita volt. 1890-ben 753 lakosából 201 magyar, 1 német, 551 román, ebből 35 római katolikus, 556 görög katolikus, 127 református, 35 izraelita. A házak száma ekkor 124 volt.

A 20. század elején a lakosság fő megélhetési forrása a dohánytermesztés volt. 1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 793 lakosa volt, ebből 614 román, 173 magyar és 6 német nemzetiségűnek vallotta magát. 1992-ben 233 román nemzetiségű lakos lakta. (A magyarok a lakosság 11%-át alkotják.)

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus kőtemploma 1800-ban épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Híres szülötte[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 367–376. o. Online elérés

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)