Börvely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Börvely (Berveni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Újkálmánd
Irányítószám 447050
SIRUTA-kód 137041
Népesség
Népesség 1898 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2245
Község népessége 3376 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 115 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Börvely (Románia)
Börvely
Börvely
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 22° 28′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 22° 28′ 24″

Börvely (románul: Berveni) község Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykárolytól északra, a Szatmári-síkságon, a volt Ecsedi-láp szélén, a Kraszna partján fekvő település, a magyar-román határ mellett.

Története[szerkesztés]

Az egykori Ecsedi-láp délnyugati szélén fekvő település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában -,bronz-kori és kora középkori leleteket találtak.

Börvely egykor a Gutkeled nemzetség birtokaihoz tartozott.

A településről a XIV. századból van az első írott adat, nevét ekkor Berven-nek írták. Ekkor már egyháza is volt.

A XV. században, a Hunyadiak idején nevét Berwe, Berwey, Berwely -ként írták az oklevelek.

1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Buttkay Péter volt birtokosa.

1411-ben a Buttkay, Ráskay, Márki családok kaptak ide új adományt.

1417-ben a rokon Buttkayak eladták részüket a Báthoryaknak.

1420-ban a Károlyi család tagjai vámhelyet állítottak fel itt, de annak Kántor Jánosi Bálint ellentmondott. 1423-ban Buttkay Miklós és a Widfiak osztozkodnak rajta.

Az 1400-as években itt még földvár is állt, a mocsárban fekvő Vársziget Ziget vár', egy nagykiterjedésű elsáncolt magaslatán, egy középkori őrtoronnyal, amely az Ecsedi vár egyik elővédműve lehetett, nyomai máig felismerhetők.

1430-ban a Buttkay családból származó Ráskay István megsebezte a kassai Geuger Jánost, amiért büntetésül birtokait a sértettnek adták zálogba. A kiváltásig Geuger Jánossal együtt Gara Miklós nádorispán is részesült benne, és 1454, 1461-ben a petri Derzs család is birtokos volt itt.

1465-ben Buttkay Andrásés a Reszegi család kapnak benne részt.

1474-ben a hűtlen Buttkayak részét a Báthoryak kapták.

1478-ban a Buttkay család egyik ága a Buttkay Keszeg család is földesura lett.

1489-ben Báthory András kap rá királyi adományt.

1517-ben Báthory György kapja királyi adományba az egész birtokot.

1609-től az Ecsedi uradalom-hoz tartozott, és a Bethlen és Rákóczi-család voltak urai.

A Szatmári béke óta a Károlyiaké.

Az akkori harcok alatt a település elpusztult, de 1785 körül Erdélyből, Háromszékből érkezett telepesek újranépesítették, kiket a Háromszékből ide református lelkésznek megválasztott Bodoki Henter Márton, a Bodoki család egyik tagja hívott a községbe.

1873-ban a községet nagy kolerajárvány is tizedelte.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom - A régi református templom helyett 1802-ben építettek újat.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]