Kraszna (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kraszna
A Kraszna Mátészalkánál
A Kraszna Mátészalkánál
Közigazgatás
Országok Románia
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz193 km
Forrásszint565 m
Vízhozam3 m³/s
Vízgyűjtő terület3142 km²
ForrásMeszes-hegység
é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 22° 52′ 09″
TorkolatTisza Vásárosnaménynél
é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kraszna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv krasna melléknévből való, és „szép” vagy „vörös” (valószínűleg az áradáskor vörösesbarnára váltó színére utalva) vizet jelent.[1][2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A folyó Romániában, az Erdélyi-középhegységben, a Meszes-hegység nyugati szélén, 565 méter magasságban ered Kraszna mezőváros közelében és Magyarországon, Vásárosnaménynálömlik a Tiszába. Hossza 193 km (147 km Romániában, 46 km Magyarországon), vízgyűjtő területe 3142 km2 (2255 Romániában, 887 Magyarországon). Románia területén a Krasznába ömlő patakok a Meszes- és a Szilágysági-Bükk-hegységben eredő Balkány, Homoród, Tálna és Terep patak.

Legnagyobb mellékvize a jobbról érkező Homoród, amelynek egyik ága magyar területen az egykori lápot megkerülő Keleti övcsatornában folytatódik. Magyarországon több kisebb csatorna mellett az Ecsedi-láp vizét fogadja magába a Lápi főcsatornán keresztül. A Kraszna az 1890-es évekig a Szamosba torkollott. Alsó szakaszát ekkor helyezték át oly módon, hogy napjainkban a Szamos torkolat alatt mintegy 3,5 km-nyire közvetlenül a Tiszába ömlik. (é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″)

Települések a folyó mentén[szerkesztés]

Forrásvidéke[szerkesztés]

Csizér, Perje, Palicka, Bagolyfalu, Bogdánháza, Krasznahorvát, Krasznatótfalu, Felsőszék, Ballaháza, Krasznafüzes, Felsőbán, Alsóbán, Pecsely, Krasznahosszúaszó, Ráton, Kraszna, Oláhkecel, Magyarkecel.

A krasznai víztározó után Szilágy megye határáig[szerkesztés]

Krasznarécse, Varsolc, Szilágyperecsen, Szilágysomlyó, Somlyócsehi, Somlyóújlak, Somlyógyőrtelek, Krasznahídvég, Szilágylompért, Mojád, Sarmaság, Nagyderzsida, Kisderzsida.

Szatmár megyében[szerkesztés]

Girókuta, Felsőszopor, Alsószopor, Ákos, Krasznamihályfalva, Gyöngy, Krasznacégény, Királydaróc, Kőröstelep, Nagymajtény, Gilvács, Kismajtény, Domahida, Kaplony, Kálmánd, Börvely.

Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)[szerkesztés]

Ágerdőmajor, Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Előtelek, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Kocsord, Ököritófülpös, Győrtelek, Mátészalka, Ópályi, Szamosszeg, Nagydobos, Olcsva, Vitka, Vásárosnamény, Kisvarsány.

A Kraszna Vásárosnaménynál

Története, jelene[szerkesztés]

A forrásvidék után, Kraszna és Varsolc között mesterségesen duzzasztva létrehozták a Kraszna-víztározót, amely a környék településeinek – köztük a megyeszékhelynek, Zilahnak – ivóvízellátását biztosítja. A víztározót a szilágyiak maguk közt Barázs néven (a román baraj = duzzasztógát szóból) emlegetik.

A Kraszna eredetileg az ecsedi lápon átfolyva a Szamossal egyesült, de az 1800-as évek végén, a láp lecsapolásakor, Kismajténytól kezdve a torkolatig új mederbe terelték. A folyó mentén összefüggő töltés csak a jobb oldalon van. Több csatornának a vizét is felveszi, így beleömlik a Kocsordi-főcsatorna, a Meggyes-Csaholyi főfolyás is.

Vízállása erősen ingadozó. Magyarországi szakasza nagyrészt szabályozott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Minden szláv területen gyakori folyó- és helységnév – Kniezsa: MNépny. 4:213-5, FNESZ.
  2. Erdély története 186. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]