Avasújváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avasújváros (Orașu Nou)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Kőszegremete, Nagyhegy, Rózsapallag, Rózsapallaghegy
Polgármester Ludróczki Sándor
Irányítószám 447220
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 138360
Népesség
Népesség 1892 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1685
Község népessége 3806 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 166 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Avasújváros (Románia)
Avasújváros
Avasújváros
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 49′ 58″, k. h. 23° 17′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 58″, k. h. 23° 17′ 18″

Avasújváros (románul Orașu Nou, korábban Ioarăș) település és községközpont Romániában, Szatmár megyében, az Avasság központja.

Az Avasság központja már a középkortól, s a környék legnagyobb és legjelentősebb települése a Tálna patak mellett.

Története[szerkesztés]

Avasújváros már az 1400-as években jelentős település volt, nevét ekkor Wywaros-nak írták.

1422-ben Újvárossi János és Dienesé, később Szinérvárához tartozott, és a meggyesi uradalom részeként annak sorsában osztozott.

A település ura a Meggyesaljai Mórocz család volt, majd a család kihalta után a 15. század végén a Báthoryak tulajdonába került.

A 16. században a Lónyayak és a Bethlen, és báró Wesselényi család. 1633-ban, mikor Bethlen István kapta adományul Avasújvárosnak már mezőváros rangja volt. Négy kőre járó híres malma volt, s egyben a környék kereskedelmi központja is, hol nevezetes vásárok voltak.

1686-ban már egyháza is volt, s ez évben itt zsinatot tartottak.

A 17. században a Bagossy, gróf Károlyi, gróf Teleki, gróf Kornis család is birtokolja.

1717-ben a Tatárok végeztek itt nagy pusztítást, akiket Bagossy László szatmármegyei alispán -a kétszeres tatár túlerő ellenére- a borsai szorosnál csúfosan megver.

1779-től Károlyi Antal volt Avasújváros ura.

1810-ben a gr. Károlyi, gróf Teleki, báró Wesselényi, gróf Barkóczy, gróf Kornis, báró Vécsey és báró Bánffy családok birtoka, de birtokos volt itt a Bagossy, Becsky, Irinyi, Rápolthy, Nagy, Kállay, Darvay, Linker, Dobay, Gáspár, Ajtay, Melczer, Mándy, Kanizsai, Jármy, Ottlik, Cseh és a későbbiekben a Kölcsey család is.

A 20. századtól[szerkesztés]

A 20. század elején Perecz Lajosnak és Lévay Adolfnak van itt birtoka.

A 20. század elején a településen 446 ház , 1822 lakos volt. Ebből 1605 magyar, 217 oláh lakosa volt.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint lakossága 3972, ebből 1461 román, 2369 magyar és 136 cigány.

A 2011-es cenzus adatai alapján 3806 lakosából 1332 román, 2368 magyar anyanyelvű.[3]

1880-ban még egészen másképp festett a környék etnikai képe. A mai Avasújváros egészében ekkor még csak egynegyed arányban voltak a románok: 2212 lakosból 580 volt román és 1555 magyar. Alapvetően változatlan maradt, hogy a szűkebb Avasújváros községben és Kőszegremetén máig kevés a román, Ráksán nincsenek magyarok. Ráksát a román kommunista diktátor Nicolae Ceaușescu idejében csapták Avasújvároshoz, így keletkezett a település román többsége.

A ráksaiak és ráksahegyiek együtt 2006. október 1-jén túlnyomó többséggel szavaztak az Avasújvárosról való közigazgatási leválásról, a referendum azonban a nem elégséges részvétel miatt érvénytelen volt. Végül 2010- ben érvényes referendummal levált a két település, így Avasújváros ismét magyar többségű község lett. A 2011-es községi időközi választáson a magyar pártok koalíciója 13 képviselői mandátumból nyolcat szerzett.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - A 15. században épült. Az 1717. évi tatárjáráskor leégett, de később rendbehozták.

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (en nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 1.)

Források[szerkesztés]