Felsőhomoród
| Felsőhomoród (Homorodu de Sus) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Középhomoród |
| Rang | falu |
| Községközpont | Középhomoród |
| Irányítószám | 447164 |
| SIRUTA-kód | 137933 |
| Népesség | |
| Népesség | 301 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Felsőhomoród (románul Homorodu de Sus) falu Romániában, Szatmár megyében. Középhomoród községközponthoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szatmárnémetitől délkeletre, a Bükk-hegység nyugati lejtője alatt, Bükkszoldobágy mellett fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét a rajta keresztülfolyó Homoród-patakról kapta.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1390 után említették először nevét Homorod néven.
1424-ben Felsehomoprod, Naghomorod, Megerlehomorodként írták a három részből álló Homorogd falut.
1390 után az Erdőalja kerületbe tartozó királyi falut Mária királynő Szász fiainak, Balk mesternek, vajdának, Drág vajdának, a Bélteki család őseinek és Jánosnak adományozta.
1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Drág fiai: György és Sandrin megosztoztak birtokaikon.
A három részből álló román lakosságú birtokból Felsőhomoród Balk ágának, míg Nagyhomoród és Megyerlehomoród Drág ágának jutott.
1424-ben említették Renthe-i Barta, Homorod-i Paska és Csaholc-i Lőkös nevű jobbágyokat is.
A 20. század elején Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.
Felsőhomoródnak 1910-ben 474 lakosa volt, ebből 6 magyar, 8 német, 460 román, melyből 6 római katolikus, 460 görögkatolikus, 7 izraelita volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései

