Középhomoród
| Középhomoród (Homorodu de Mijloc) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447163 |
| Körzethívószám | 0261 |
| SIRUTA-kód | 137906 |
| Népesség | |
| Népesség | 388 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 1 |
| Népsűrűség | 3,67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 168 m |
| Terület | 105,60 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Középhomoród
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 38′ 01″, k. h. 23° 03′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 01″, k. h. 23° 03′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Középhomoród (románul Homorodu de Mijloc) falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmár megyében, a Bükk-hegység nyugati oldalán, Erdődtől keletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Középhomoród nevét az oklevelek a 15. századtól említik. Ekkor a falu a bélteki uradalomhoz tartozott, és a Drágfi család birtokai közé tartozott, azon túl pedig az erdődi uradalommal a szatmári vár és a szatmári uradalom tartozéka volt egészen 1633-ig.
1633-ban Lokácsi Prépostváry Zsigmond lett Középhomoród birtokosa.
A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg a települést, s az övé volt a következő századokban is.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1706-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
