Szatmárnémeti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szatmárnémeti
(Satu Mare, Sathmar)
1. A Dacia (volt Pannónia) szálló 2. Tűzoltótorony 3. Utcarészlet (Középen a múzeum épülete) 4. A Láncos templom 5. Római katolikus székesegyház
1. A Dacia (volt Pannónia) szálló 2. Tűzoltótorony 3. Utcarészlet (Középen a múzeum épülete) 4. A Láncos templom 5. Római katolikus székesegyház
Szatmárnémeti címere
Szatmárnémeti
címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang megyei jogú város
Községközpont Szatmárnémeti
Beosztott falvak Szatmárzsadány
Polgármester Kereskényi Gábor (RMDSZ)
Irányítószám 44xyz
SIRUTA-kód 136483
Népesség
Népesség 101 029 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 45 298
Község népessége 102 411 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 126 m
Terület 150,3 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szatmárnémeti (Románia)
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 47′ 05″, k. h. 22° 52′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 05″, k. h. 22° 52′ 25″
Szatmárnémeti weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szatmárnémeti témájú médiaállományokat.

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (románul: Satu Mare, román népnyelvben Sătmar, németül: Sathmar, héberül és jiddisül סאטמאר [Szákmer illetve Szátmer]) város Romániában, a Partiumban. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföld északkeleti szélén, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján fekszik. Románia legészaknyugatibb megyeközpontja Nagyváradtól 135 km-re északkeletre található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, ennek előzménye pedig a török sat (= elad) ige. Utótagja a német népnév birtoklást kifejező származéka. Valószínűtlen, hogy a Salzmarkt névből ered (a középkorban a sóbányákból a várost átszelő Szamoson szállították a sót). Zakmarnak is írták (1572, Kolozsvári Ötvösregesztrum).[2] Román neve a magyarból való, hagyományosan Sătmar, majd 1925-ben románosították a satu[l] mare (= nagy falu) szóösszetételre. Ma a város nevét hivatalosan és a román köznyelvben is leginkább Satu Mareként említik, de a hagyományos Sătmar megnevezés tovább él a népnyelvben, illetve a város nevének toldalékolt változataiban (pl. szatmári = sătmărean).

Története[szerkesztés]

Szatmárnémeti régi képe egy metszeten

Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették.

1150-ben Zothmar néven említik először. 1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést.

11621172 körül III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta.

Árpád-kori várát a tatárok 1241-ben lerombolták.

Szatmár és Németi a szatmári várral együtt a tatárjárás után nem sokkal újjáépült, és virágzásnak indult.

1247-ben István ifjabb király itt alakította ki székhelyét, az évben már itt adta ki oklevelét például Panyola község felosztásáról.

1264-ben V. István magyar király a szatmári vendégnépeknek a (székes)fehérváriakéhoz hasonló kiváltságokat adott a bíróválasztásra és a bíráskodásra, a bor- és a posztóárusításra, a papválasztásra vonatkozóan.

1291-ben III. András király, majd 1310-ben Károly Róbert király is megerősítette a szatmári polgárok még V. Istvántól kapott szabadságlevelét, mely szerint a fehérvári polgárokéhoz hasonló kiváltságokat élveztek a szatmáriak is.

1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta „örök birtokul”.

A Báthoryak a Szamos-folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint szigetet vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A vár sáncait hatalmas szálfák és vesszőfonatok tartották össze és bástyái is földdel voltak megtömve. A váron kívül mély árok húzódott, amely vizét a Szamosból nyerte. Hogy a várat ne lehessen egykönnyen megközelíteni, a várárok jegét télen is állandóan vágták.

A várost palánk (magas deszkakerítés) vette körül, kívülről megtapasztva, hogy a tűznek ellenálljon. Ez a kezdetlegesnek tűnő erődítési mód azonban biztonságot nyújtott az olyan ostromló seregek ellen, mint a felkelő csapatok, vagy a portyázó törökök, melyeknek nem voltak ágyúi.

Szatmárnémeti eredeti román neve (ami a magyarból lett átírva) egy olajprésen, amit a Princz-testvérek vasöntöde és gépgyár készített

1411-ben Zsigmond király Brankovics György szerb despotának adta cserébe Nándorfehérvárért Szatmár és Németi városokat is vámjával és tartozékaival együtt.

1460-ban Szatmár ismét királyi birtok volt, Mátyás király, halála után fiáé Corvin Jánosé, majd Szapolyai Imre birtoka lett, utóbb János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt.

1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. 1802-ben az erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett. 1910-ben 34 892 lakosából 33 094 magyar, 986 román és 629 német volt.[3] Ugyanekkor számba vették a lakosság felekezeti összetételét is: a polgárok között 13 418 református, 7194 izraelita, 6998 római katolikus, 6977 görög katolikus, 236 ágostai evangélikus, 55 görögkeleti (ortodox) és 9 unitárius volt.

A Deák (ma Libertății) tér 1940–1944 között

1970. május 14-én a Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban. Ezt dokumentálja az Epopee pe Someș című könyv.[4]

1987. január 15-én az Unio bányagépgyártó üzem mozdonyszerelő részlegének épülete összedőlt a tetőn felgyűlt hó súlyától. Sokan meghaltak. Az esetet az újságok nem írhatták meg, és a szemtanúkat figyelmeztette a Securitate, hogy a titoktartás állampolgári kötelességük.[5]

1989. március 11-én a 15 éves Pécsi Norbert Artúr a határ közelében kerékpározott, amikor egy román határőr agyonlőtte.[6]

Népesség[szerkesztés]

1992-ben társközségével együtt 131 987 lakosából 72 708 román, 54 013 (40,92%) magyar, 3684 német és 1126 cigány volt.

A vallási megoszlás pedig: 58 398 fő görögkeleti (román) ortodox, 27 706 református, 27 178 római katolikus, 13 570 görög katolikus, 89 unitárius, 73 ágostai evangélikus, 58 izraelita, 1408 pünkösdista, 557 baptista, 215 adventista, 91 ateista, 289 vallás nélküli volt, 184 fő pedig nem nyilatkozott.

2002-ben 115 142 lakosából 66 746 fő (58,0%) román, 47 209 (41,0%) magyar, 618 (0,5%) német, 265 (0,2%) cigány anyanyelvű.

2011-ben 102 411 lakosából 55 311 fő (54,0%) román, 37 611 (36,7%) magyar, 244 (0,2%) cigány, 286 (0,2%) német, 220 (0,2%) egyéb. 8739 fő (8,5%) nem nyilatkozott hovatartozásáról.[7] Ez utóbbi tényező miatt a magyarság valós számaránya 39-40%-ra tehető.

Politika[szerkesztés]

2008–2012 között Szatmárnémetiben az országosan is a legjelentősebbnek számító négy parlamenti párt jelenti a város legjelentősebb politikai tényezőit, az országostól azonban eltérő ezek helyi jelentősége. Akárcsak a megye egészében, a városban is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a legjelentősebb politikai erő. Ők adták a város polgármesterén (Ilyés Gyula) kívül az egyik alpolgármestert is (Kereskényi Gábor), megyei szinten pedig a tanácselnököt (Csehi Árpád). Szatmárnémeti városi (helyi) tanácsában relatív többséggel rendelkeztek, a megyei tanácsban pedig abszolút többséget értek el.

Az RMDSZ-nek helyi szinten a Nemzeti Liberális Párt (PNL) (korábbi parlamenti koalíciós partnere) képezte legfőbb politikai szövetségesét. A nemzeti liberálisok a helyhatósági választásokon nem indítottak ellenjelöltet a másodszor megválasztott Ilyés Gyula ellen, és őt támogatták (szemben a többi román párttal, melyek Coica Costel Dorel mögött sorakoztak fel). A nemzeti liberálisok támogatásával az RMDSZ-es Ilyés Gyula közel 60%-ot ért el a második fordulóban, mintegy tíz százalékos fölénnyel megelőzve ellenfelét. A nemzeti liberálisok támogatásáért cserébe az RMDSZ nekik ajánlotta fel a város egyik alpolgármesteri helyét, melyet Albu Adrian PNL-es politikus foglalt el.

A Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt (PSD) által létrehozott Szociálliberális Unió (USL) 2012. január 15-étől kezdődően kormányellenes tüntetéseket szervezett.[8]

2012. február 25-én megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), így a 2012-es romániai önkormányzati választáson már három magyar párt indult (RMDSZ, MPP, EMNP). Az EMNP-nek nem az RMDSZ, hanem az MPP szavazóinak egy részét sikerült maga mellé állítania.[9]

Pártok[szerkesztés]

A 2008-as romániai önkormányzati választáson elért eredményeik szerint (összes leadott szavazat: 41 067):

Párt Szavazatok
száma aránya
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 17 335 42,21%
Szociáldemokrata Párt 8 363 20,36%
Demokrata Liberális Párt 5 960 14,51%
Nemzeti Liberális Párt 5 317 12,94%

A szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) szatmárnémeti támogatottsága hagyományosan az országosnál is alacsonyabb. Több ciklus óta nem jutnak be a városvezetésbe, szatmárnémeti szinten gyakorlatilag nem is létezik a párt.

Az RMDSZ magyar alternatívájaként számontartott (tőle jobbra elhelyezhető) magyar párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) szintén jelentéktelen erőnek számít a városban (megyei szinten szintén gyengén, hagyományosan a bejutási küszöb alatt teljesít, a megye egyes kistelepülésein azonban jó helyi eredményeket is fel tud mutatni).

A 2008-as romániai önkormányzati választáson az MPP mindössze 480 szavazattal 1,16%-ot ért el a városban, a 2012-es helyhatósági választásokon pedig csupán 329 szavazatot kapott.[10] A 2012. február 25-én alakult[11] Erdélyi Magyar Néppárt is jóval a bejutási küszöb alatt teljesített 733 szavazattal.

A városi tanács összetétele[szerkesztés]

2008–2012[szerkesztés]

Pártok Tanácsosok
száma
Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 11                      
Szociáldemokrata Párt 5                      
Demokrata Liberális Párt 4                      
Nemzeti Liberális Párt 3                      

Polgármester: Ilyés Gyula (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)

2012–2014[szerkesztés]

Pártok Tanácsosok
száma
Összetétel[10]
Szociálliberális Unió 12                        
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9                        
Demokrata Liberális Párt 2                        

Polgármester: Coica Dorel (Szociálliberális Unió)[12]

2014[szerkesztés]

A Szociálliberális Unió 2014-es szétesése nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma
Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9                  
Szociáldemokrata Párt 7                  
Nemzeti Liberális Párt 5                  
Demokrata Liberális Párt 2                  

Polgármester: Coica Dorel (Szociáldemokrata Párt)

2014–2016[szerkesztés]

A Nemzeti Liberális Párt 2014-es szétesése nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma
Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9                  
Szociáldemokrata Párt 7                  
Liberális Reform Párt 3                  
Nemzeti Liberális Párt 2                  
Demokrata Liberális Párt 2                  

Polgármester: Coica Dorel (Szociáldemokrata Párt)

Polgármesterek a rendszerváltás óta[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Az Északi Színház épülete. Itt működik az 1953-ban nagybányán alakult Harag György Társulat az intézmény magyar tagozataként
  • Szatmárnémeti Északi Színház (román és magyar tagozattal)
  • Ács Alajos Játékszín
  • Brighella Bábszínház
  • Dinu Lipatti Filharmónia
  • G. M. Zamfirescu Városi Művelődési Ház
  • Szakszervezetek Művelődési Háza
  • Victoria Mozi
  • Szépművészeti Múzeum
  • Történelmi és Néprajzi Múzeum
  • Papp Aurél Emlékmúzeum
  • Szatmár Megyei Könyvtár
  • Ferences könyvtár
  • Püspöki képtár és kincstár

Oktatás[szerkesztés]

A Szatmárnémeti Református Gimnázium főépülete (1948 és 2010 között a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épülete)

Szatmárnémetiben az egyházi és a világi oktatásnak egyaránt nagy hagyományai vannak. A rendszerváltozás utáni években újjáalakultak a város egykori felekezeti intézményei (később létrejött az ortodox líceum is). Jelenleg a város számos általános iskoláján kívül a következő középiskolai szintű intézmények működnek itt:

Média[szerkesztés]

Szatmári újságok és folyóiratok

Magyar sajtó[szerkesztés]

Nyomtatott sajtó[szerkesztés]

Elektronikus (internetes) sajtó[szerkesztés]

Audiovizuális orgánumok[szerkesztés]

Bloggerek[szerkesztés]

Román sajtó[szerkesztés]

Nyomtatott sajtó[szerkesztés]

Elektronikus (internetes) sajtó[szerkesztés]

Audiovizuális orgánumok[szerkesztés]

Jelentősebb egyházak, templomok[szerkesztés]

Szeplőtelen Szűz Mária-templom és zárda (épült 1837–1843)

(Zárójelben az a felsőbb egyházi hatóság található, melyhez a szatmárnémeti hatóság tartozik. A zárójelen kívül a legmagasabb Szatmárnémetiben székelő egyházi hatóság található.)

Református[szerkesztés]

(Királyhágómelléki református egyházkerület - püspök: Ft. Csűry István)

Szatmári református egyházmegye - esperes: Nt. Kovács Sándor

Hívek száma összesen: 27 706 fő.

Római katolikus[szerkesztés]

(Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség - érsek: dr. Jakubinyi György)

Szatmári római katolikus egyházmegye - püspök: Schönberger Jenő

Szatmári Főesperesség - főesperes: Hársfalvi Ottó, általános helynök

  • Magyar:
    • Római katolikus Krisztus mennybemenetele székesegyház – „Nagytemplom”
    • Szent János-templom - „Hildegárda” (a ferencesek egykori kolostortemploma)
    • Zárdatemplom (Szeplőtelen Szűz Mária-templom)
    • Szent József-templom - „Kis Zárdatemplom”
    • Kis Szent Teréz-templom
    • Szent Antal-templom
    • Szentlélek-templom
    • Szent Család-templom
    • Püspöki kápolna (a püspöki palotában)
    • Zárdakápolna (a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek zárdájában)
    • a híd melletti katolikus temető kápolnája
  • Német és román:

Hívek száma összesen: 27 178 fő.

Görögkatolikus[szerkesztés]

A görögkatolikus templom

(Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség - püspök: Ft. Virgil Bercea)

Szatmári Görögkatolikus Esperesség - esperes: Ft. Dumitru Roman

Hívek száma összesen: 13 570 fő.

Evangélikus[szerkesztés]

(Kolozsvári Evangélikus Püspökség - püspök: Ft. Adorjáni Dezső)

Szatmári Evangélikus Egyházközség

  • Magyar:
    • Wolfenbüttel utcai evangélikus imaház

Hívek száma összesen: 73 fő.

Unitárius[szerkesztés]

(Kolozsvári Unitárius Püspökség - püspök: Ft. Bálint Benczédi Ferenc)

Szatmárnémeti Unitárius Egyházközség

  • Magyar:
    • Wolfenbüttel utcai evangélikus imaház (itt tartják istentiszteleteiket)

Hívek száma összesen: 89 fő.

Baptista[szerkesztés]

  • Magyar:
    • István téri Magyar Baptista Imaház, Szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet. Tagok száma: 284 - Hozzátartozókkal együtt: 370 (2009. feb.)
  • Román:
    • Scânteii utcai Román Baptista Imaház

Hívek száma összesen: 557 fő.

Ortodox[szerkesztés]

Az ortodox katedrális

(Kolozsvári Ortodox Metropolita - metropolita: Ft. Bartolomeu Valeriu Anania)

(Nagybányai Ortodox Püspökség - püspök: Ft. Iustinian)

Szatmárnémeti Ortodox Esperesség - esperes: Ft. Ioan Socolan

  • Román:
    • Mária mennybemenetele ortodox katedrális
    • Batizi úti ortodox templom
    • Híd melletti ortodox templom
    • 17-es negyed ortodox temploma
    • Carpați II. negyedi ortodox templom

Hívek száma összesen: 58 398 fő.

Izraelita[szerkesztés]

Szatmárnémeti Izraelita Hitközség - hitközségi elnök: Décsei Miklós

Hívek száma összesen: 58 fő.

Jehova Tanúi[szerkesztés]

Jehova Tanúi fiókhivatala, Bukarest

  • Magyar és román
    • Prunilor 19. szám alatti Királyságterem
    • Wolfenbuttel 19. szám alatti Királyságterem

Hívek száma: kb. 1000 fő.

Látnivalók[szerkesztés]

A Dacia (volt Pannónia) szálló
  • Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház. 1768-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stílusban. Végleges alakját a 19. század harmincas éveiben érte el. Az átalakítások következtében homlokzata klasszicista stílusúvá vált (korinthoszi oszlopcsarnok, timpanon stb.), míg belső terében a barokk elemek vannak túlsúlyban. A „Krisztus mennybemenetele” című főoltárképét Pesky József, „A tizenkét éves Jézus a templomban” című kupolafestményét Reidler János készítette. Carrarai márványoltára Tomán Félix munkája. Orgonája a megye egyik legnagyobb és legszebb darabja (1925-ben készült). Két sekrestyéje a szentély két oldalán található, egyikük ad átmenetileg otthont a felbecsülhetetlen értékű püspöki képtárnak. A székesegyház alatt található kriptában nyugszanak Szatmár püspökei, Ft. és Nm. Reizer Pál kivételével (a pár éve elhunyt püspököt végakarata szerint a papok közé temették a katolikus temetőben).
  • A Dacia (volt Pannónia) szálló a Partium egyik legszebb szecessziós stílusú épülete. A város történelmi központjában található. 1902-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján, a régi városháza helyén. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert.
  • A Református „Láncos Templom” a Béke téren (Piața Păcii), a megye talán első református temploma. A klasszicizmus felé hajló (németalföldi) késő barokk stílusban épült 1788 és 1814 között. 1633-ban öntött Wierd Georg-féle harangja ma a szószék mellett van kiállítva. Körülötte helyezkedik el a város egykori „református központja”: A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete, az esperesi hivatal (itt működik a Calvineum is), illetve három további református iskolaépület (a leánygimnáziumok és a „Piros téglás” iskola), valamint a parókia épülete.
  • A Tűztorony, a Dacia szálló mögötti téren látható. 2005-ben fejezték be a teljes felújítását.
  • A Városháza 1902-ben épült. A kommunizmus idején Románia legmagasabb épülete volt.
  • A színház (Szatmárnémeti Északi Színház) 1892-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy félezer férőhellyel. A nagyváradi és a kolozsvári színház mellett Erdély egyik legpatinásabb, máig működő színháza. Jelenleg két tagozata van (román és magyar), erős bérletrendszerrel rendelkezik. A magyar társulat Harag György nevét viseli.
  • A Csizmadia-szín a város egyik emblematikus épülete. 1830 és 1848 között épült, a 20. század elején átépítették. Eklektikus stílusú épület. Eredetileg a csizmadia céh székhelyéül szolgált, de a város színházi életének is otthont adott, a színház megépüléséig. A közelmúltban felújították.
  • Az Igazságügyi Palota (Törvényszék) a monarchiabeli patinás igazságügyi paloták jellemző stílusában épült, a 19. század végén. Oldalszárnya börtönként funkcionál.
  • A Vécsey-palota a város egyik legrégebbi épülete. Nevét első tulajdonosáról, építtetőjéről, báró Vécsey Miklósról kapta. a Vécsey-palota helyén egykor állt épületben köttetett meg a szatmári béke. Ezt Papp Aurél által alkotott emléktábla örökíti meg az épület belső udvarán. Jelenleg ez az épület ad otthont a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak.
  • A református Németi Templom. A történelmi Németi református temploma volt. Stílusában a Láncos Templomhoz hasonlít. Parkjában épül a Rákóczi Kollégium.
  • A püspöki palota (1804–1840 között épül, ez alatt többször átépítették, 1851 óta szolgál a püspökök rezidenciájaként). Az épületegyüttes klasszicista stílusú, magában foglalja az egykori Püspöki Levéltár és az egykori Papnevelő Intézet szárnyait is (ma a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont használja ezeket a szárnyakat). Legjelentősebb látnivaló a palotában lévő Püspöki Kápolna
  • A Püspöki Kápolna nem nyilvános, de látogatható műemlék. Nem csak gipszkazettás mennyezete, szibériai topolyafa-padlózata és padjai, de oltára is híressé tette. A kápolna oltárát az erdődi vár kápolnájából hozatta át Szatmár püspöke. Ez előtt az oltár előtt esküdött örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia.
  • A kanonok-paloták a püspöki palotával szemben találhatók.
  • A Dinu Lipatti Filharmónia a Ruha István, híres hegedűművészről elnevezett átjáróból nyílik. Belsőépítészeti megoldásait tekintve a magyaros szecesszió egyik legszebb példája.
  • A zárdatemplom és a körülötte elhelyezkedő zárdaépület, valamint az apácák iskolája (ma Ioan Slavici Elméleti Líceum) az egyetlen szatmári alapítású rend, a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek történelmi központja volt.
  • A Várdomb (ma Decebal) utcai Nagyzsinagóga és a mellette lévő Talmud Tora Imaház Románia legnagyobb és legszebb zsinagógáinak egyike. A szatmári ortodox zsidóság központja volt. Ma a (neológ) Szatmári Izraelita Hitközség használja. A zsinagóga udvarán található a deportáltak (mintegy húszezer szatmári zsidó) emlékműve. A városban egykor működött három nagyzsinagóga (Ortodox, Status Quo és Németi) és huszonöt súl és imaház közül mára csak ez áll. Udvarán található a Szatmárnémeti Izraelita Hitközség székhelye is.
  • A „Kossuth-kert” a város legnagyobb, 22 holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget stb. található benne. Itt kerül megrendezésre évente a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat, a gyereknap és számos könnyűzenei koncert is. Egykor állatkert működött benne, de itt állt a híres „Kioszk” épülete is.
  • A római katolikus Kálvária Templom neogótikus stílusban épült, jezsuita szerzetesek alapították. A város egyik legszebb temploma. Jelenleg a román és a német római katolikus misék folynak benne. Főoltárát Hölzel Albin, a bártfai Hölzel Mór fafaragó művész fia készítette nyolc hónap alatt. Az oltárt 1910. április 21-én szentelték fel. A hármas tagolású, uralkodóan függőleges vonalvezetésű, viszonylag egyszerű kompozíciójú mű központi részét a Jézus Szíve szobor uralja. Színhatását dominánsan a fehér és arany jó arányérzékkel kialakított együttese adja. Felületét a gótikus kőcsipkéket idéző sík és szalagdíszek teszik mozgalmassá. Egyébként a Jézus Szíve szobrot, Fásztusz Elek a szatmárnémeti gimnázium nyugalmazott tanára, akkor tiszaújlaki plébános emeltette saját költségén.
  • A városi közfürdő épülete a Kossuth-kertben áll. 2009-ben teljes felújításon esett át, jelenleg levegő-monitorozási és környezetvédelmi központként funkcionál.
  • A Hildegárda-templom és a hozzá tartozó ferences kolostor. A kolostorban a rendszerváltás után nagy értékű befalazott egyházi könyvtárra bukkantak véletlenszerűen.
  • Az ortodox katedrális neobizánci stílusú, impozáns műemlék épület. 20. század eleji épület.
  • A román görög katolikus Mihály és Gábor Szent Arkangyalok katedrális szintén a 20. század elején épült, a város nagy múltú görög katolikus románsága által "kinőtt" egykori barokk görög katolikus templom helyén. Impozáns, gazdag ornamentikájú neobizánci épület.
  • A magyar görög katolikus templom 1857-ben épült. Többször átépítették.
  • A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete a történelmi Református Fiúgimnázium számára épült impozáns, de puritán ornamentikájú épület, a város mindenkori legjelentősebb magyar iskolája. Legfontosabb látványossága a Tanári Szoba, melynek díszes falfestményein az 1546-os szatmári református zsinat, illetve Kálvin János, Luther Márton, Károlyi Gáspár és más reformátorok láthatók.
A város címere a Pannónia szállón
  • Az Eminescu Főgimnázium épülete a város talán legszebb iskolaépülete. Eredetileg a Magyar Királyi Katolikus Főgimnázium épülete volt, a 20. század elején, Kotál Henrik tervei alapján épült.
  • A vasútállomás épülete Erdély régi állomásépületei közé tartozik. A 19. század végén épült, 120 méter hosszú épület stílusában híven őrzi a Monarchia-beli állomás-épületek jellemzőit. A közelmúltban felújították.
  • A vasút melletti református temető. A város jelentős személyiségei vannak itt eltemetve. Ebben a temetőben található dr. Lükő Béla kriptája is.
  • A híd melletti római katolikus temető szép kriptáival és a város híres polgárainak sírjaival fontos nevezetessége Szatmárnémetinek.
  • A neológ és status quo zsidó temető. Gyönyörű szobraival, emlékműveivel az egykor virágzó szatmári zsidóság mementója. Itt nyugszik többek közt Klein Eliahu Albert (a város „Élu bácsija”, Szatmárnémetinek a közelmúltban elhunyt Auschwitz-túlélő díszpolgára), Nádai-Niedermann István színművész.
  • Az ortodox zsidó temető jelentős kulturális kincs és kegyhely. Ide temetkezett a város ortodox és ultraortodox (haszid) zsidósága. Itt találhatók a leghíresebb rabbik és csodarabbik kriptái, impozáns síremlékek és a Holokauszt áldozatainak kriptája is (a rendszerváltás után felavatott kripta falán számtalan kisebb-nagyobb márványtábla őrzi a deportált családok emlékét, középen egy márvány Tízparancsolat állt, mely sajnos darabjaira tört egy temetőrongálás következtében - felújítása még várat magára). A szatmári haszidizmus követői évente látogatják a temetőt (a megfelelő ünnepeken), és a rabbiik sírjain található résen dobják be leírt kívánságaikat, imáikat, üzeneteiket.
  • Jelentős látnivalók még: a Princz testvérek házai, a Berenczey-Kováts Palota (ma Astoria szálló), a Károlyi-ház, a Közigazgatási Palota, a Városi Művelődési Ház, a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Fehér Ház (a város legrégebbi kőháza), a (központi) katolikus plébánia, stb.[14] a Szatmári Megyei Múzeum.

Híres emberek[szerkesztés]

A városhoz kötődő további hírességek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Kolozsvári ötvösregesztrum (1549–1790) (Magyar nyelven). www.mol.gov.hu. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  3. http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdstat/smetn.pdf
  4. Emberek az áradatban – Szatmár.ro, 2010. május 14.
  5. A bányagépgyári baleset részletei PDF – Hhrf.org
  6. Névmutató: Pécsi Norbert Artúr – In: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2006
  7. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (en nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  8. http://szatmartv.ro/?p=25240
  9. Szász Jenő támogatja az EMNP és az MPP együttműködését – Erdély.ma, 2012. március 5.
  10. ^ a b Szatmárnémeti helyi tanács: 12 USL, 9 RMDSZ, 2 PDL tanácsos – Szatmár.ro, 2012. június 11.
  11. „Hiszünk Erdélyben!” – Megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt – Alfahir, 2012. február 25.
  12. [1]
  13. Húsz éve van demokratikusan választott városi tanácsa Szatmárnémetinek – Szatmár.ro, 2012. március 14.
  14. Muhi Sándor: Ornamentika Szatmáron
  15. Horváth Zoltán emlékdíj, kosarlabda.ase.hu - 2010. október 4.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]