Domahidy András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Domahidy András
Született 1920. február 23.
Szatmár
Elhunyt 2012. augusztus 8. (92 évesen)
Perth
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író, könyvtáros
Iskolái
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1943, jogtudomány)
  • University of Western Australia (–1963, könyvtártudomány)
  • University of Western Australia (–1966, BA)
Kitüntetései Márai Sándor-díj (2000)

Domahidy András (Szatmárnémeti, 1920. február 23.Perth, 2012. augusztus 8.[1][2]) magyar író, könyvtáros. Domahidy Miklós író bátyja.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol jogi tanulmányokat folytatott, és 1943-ban szerzett doktorátust.

A háborúban katonai szolgálatot teljesített (1943-1945), a háború vége Németországban érte, ahonnan 1945-ben érkezett haza. Két évig szamosangyalosi birtokán gazdálkodott (1945-1947), majd Budapesten lett ügyvédjelölt 1947-1948 között.

1948 szeptemberében elhagyta az országot, nyugatra menekült. Két évig élt Bécsben, Innsbruckban és Bajorországban, majd 1950-ben Ausztráliába vándorolt ki, ahol Nyugat-Ausztráliában, Perthben telepedett le. Itt volt gyári munkás, biztosítási tisztviselő, végül könyvtáros lett. 1959-ben a nyugat-ausztráliai Állami Könyvtárban, majd 1960-ban a nyugat-ausztráliai Egyetem könyvtárában volt gyakornok. 1963-ban könyvtárosi, 1966-ban egyetemi BA képesítést szerzett, majd 1979-1989 között az egyetem jogi könyvtárának volt vezetője.

Munkássága[szerkesztés]

Az 1950-es évek végén kezdett el írni. Első elbeszélése az Új Látóhatár című lapban jelent meg 1959-ben, s ott jelent meg munkáinak nagy része is. Dolgozott a Szabad Európa Rádiónak is. Főképp elbeszéléseket és regényeket ír. Vénasszonyok nyara című regénye 1969-ben jelent meg Rómában, a Lehel-Pályázat Bizottság nagydíját nyerte el vele. Műve irodalmi és szociológiai ritkaságnak számít. Regényében a szabolcs-szatmári dzsentrik és arisztokraták 1945 után széthulló világát ábrázolja. Árnyak és asszonyok című regénye 1979-ben jelent meg Perthben. E regényében a Vénasszonyok nyarában kibontakozó világkép teljesedik ki. Ebben is tovább él előző regényének főhőse, de más néven. Domahidy András e két regényével és elbeszéléseivel a nyugati magyar irodalom egyik legjelentősebb elbeszélője lett.

Művei[szerkesztés]

  • Vénasszonyok nyara; Lehel-pályázat Bizottsága, Róma, 1969
  • Publicattions Proscribed by the Government of India 1910-1947 (bibl. London 1973)
  • Árnyak és asszonyok. Regény; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1979
  • Árnyak és asszonyok; Magvető, Bp., 1985
  • Vénasszonyok nyara; Magvető, Bp., 1987
  • Szitakötők; Magvető, Bp., 1989
  • Shadows and women (Árnyak és asszonyok); angolra ford. Elizabeth Windsor; Aeolian Press, Claremont, 1989
  • Páva a tányéron; Magvető, Bp., 1991

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A Magyar Irodalom Története 1945-75. IV.
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó, ISBN 963-8477-64-4
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]