Markovits Rodion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Markovits Rodion
ArcképeMuhi Sándor grafikája
Arcképe
Muhi Sándor grafikája
Született 1884. július 15.
Kisgérce
Elhunyt 1948. augusztus 27. (64 évesen)
Temesvár
Foglalkozása
A Szibériai Újság szerkesztői

Markovits Rodion, Markovits Jakab (Kisgérce, 1884. július 15.Temesvár, 1948. augusztus 27.) magyar író, újságíró.

Életútja[szerkesztés]

Apja Markovits József, anyja Steiner Éva volt. Az avasi faluból Szatmárnémetibe került iskolába. Miután a katolikus líceumból eltanácsolták, felvételt nyert a Református Kollégiumba, ott érettségizett. Ezt követően Marosvásárhelyen és Budapesten jogot tanult. 1910. január 19-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Pfeifer Erzsébettel, Pfeifer Károly és Schvarz Fanni lányával.[1] Az első világháborúban orosz hadifogságba került. Belépett a Vörös Hadseregbe, és harcolt az orosz polgárháborúban. A világhírű íróval, Jaroslav Hašekkal együtt az I. Nemzetközi Brigád tagjaként rajta volt az úgynevezett „aranyvonaton”, ami a cári kincseket szállította el bolsevik utasításra. A két utas nem ismerte egymást, de mindkettő megírta világháborús nagyregényét: Hašek a Švejket, Markovits a Szibériai garnizont (1928). A regény – Hatvany Lajosnak köszönhetően is – világsikert aratott.

Kolozsváron 1929-től egy évig a Keleti Újság munkatársa volt. Itteni hirdetményére több száz volt hadifogoly jelentkezett, akik megosztották vele orosz láger-élményeiket. Ezeket is felhasználva született meg a Szibériai garnizon, és a könyvet ezért nevezte „kollektív riportregénynek”.

„Mert nem regény; nincsen novellisztikus magva, önmagába visszatérő kerek története, nincs megkomponálva, nincs összefogva. Mint ahogy nem volt megkomponálva, összefogva az a millió meg millió sors, mely 1914 nyarán elindult a legszörnyűbb szörnyűségek felé, úgy ahogy az Markovits Rodion könyvében meg van írva, sőt mondhatnók: vállalva...”

Fenyő Miksa, Nyugat, 1928.

Jelentős műve még: az Aranyvonat, (1929), a Sánta farsang, (1933); s még novellái. A háborús regény születésének érdekes történetét Kellér Andor írta meg: Tökász (Budapest, 1958) címmel.

Érdekesség: a Rodion nevet Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye főhősének neve nyomán vette föl.

Kiadások[szerkesztés]

  • Ismét találkozom Balthazárral (novellák, Szatmár 1925);
  • Szibériai garnizon (kollektív riportregény, Kv. 1927; újabb kiadás 1965, Méliusz József bevezetőjével; Kv. 1981, Kovács Nemere előszavával; Kriterion Könyvkiadó 2005, Szekernyés János előszavával);
  • Aranyvonat (Bp. 1929; Kriterion, Kolozsvár, 2011, Filep Tamás Gusztáv előszavával; Kráter Műhely Egyesület 2012; );
  • Sánta farsang (Bp. 1933; bukaresti kiadás 1967, kiegészítve elbeszélésekkel);
  • Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák (Temesvár 1939, Kv. 1941, újraközölve Sánta farsang 1967. 241-97);
  • Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák/Reb Ancili și alte povestioare despre evreimea Oașului (ford. Felician Pop, Kriterion, Kolozsvár, 2014.)
  • Páholyból (válogatott publicisztikai írások, Szekernyés János szerkesztésével és utószavával, 1970).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]