Fenyő Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyő Miksa
Fenyő Miksa.jpg
Született Fleischmann Miksa
1877. december 8.
Mélykút
Elhunyt 1972. április 4. (94 évesen)
Bécs
Állampolgársága magyar
Gyermekei Mario D. Fenyo
Foglalkozása
  • újságíró
  • politikus
  • könyvkiadó
  • író
  • főszerkesztő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő Miksa témájú médiaállományokat.

Fenyő Miksa, szül. Fleischmann Miksa, írói álnevein: Dallos Ferenc, Kúthy Mihály, Balassi Menyhért (Mélykút, 1877. december 8.Bécs, 1972. április 4.) író, a Nyugat alapító főszerkesztője, a GYOSZ-igazgatója, mecénás, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Mélykúti évek (1877-1883)[szerkesztés]

Bács-Bodrog vármegyében Mélykúton született (ma Bács-Kiskun megye), Fleischmann Fülöp és Melczer Lujza gyermekeként. Hét gyermekük közül a legifjabbként a Fleischmann Miksa nevet kapta.

Önéletrajzában leírja, milyen csodálatos egy olyan kisvárosban születni, melynek neve „Mély kút”, egy főként katolikus közösségbe, melynek jelentős kisebbségét 25 zsidó család adja. Visszaemlékezése szerint apja nem volt vallásos ember, így őt nem befolyásolta ősei zsidó vallási örökségének követésére.

Fenyő Miksa kiskorában vonzónak találta a vasárnaponként templomba járó katolikus lányok sokrétegű színes szoknyáit. Mindamellett édesanyja komoly érdeklődéssel viseltetett a pészah és annak böjti szokásai, valamint a jom kippur tradíciói iránt.

Fenyő végül áttért a katolikus hitre, inkább a társadalmi előnyökért, semmint vallási meggyőződésből, mivel abban az időben inkább agnosztikus volt. Mindazonáltal ez egyáltalán nem segített rajta, amikor a háború utolsó hónapjaiban a nácik keresték. 1883-ban Miksa felolvasta nagyanyjának Petőfi Sándor János vitézét.

Budapesti évek (1887-1948)[szerkesztés]

Tízéves korában édesapja beíratta a budapesti evangélikus gimnáziumba (Sütő utca 22.). Itt a diákok fele jómódú zsidó családokból került ki. Fenyő magyarból és földrajzból jeleskedett. Weil bácsikája, apai nagybátyja, szállást és ellátást biztosított számára családja kétszobás Király u. 15. alatti lakásában. Ezt az épületet, Splényi báróé lévén, Splényi Háznak nevezték. Splényi báró volt Blaha Lujza férje. Utcai szintjén ez a ház adott otthont egy éjszakai lokálnak, a “Kék macskának” is, melyet gazdag üzletemberek és nemesek látogattak. 1891-ben Miksát tanára, Lehr Albert az iskola híres Döbrentei-díjával tüntette ki a magyar nyelv mesteri műveléséért. 1892-ben elindult a Magyar Géniusz kiadása. 1895-ben leérettségizett a központi evangélikus gimnáziumban és megkezdte tanulmányait az ELTE jogi karán. Bár viszonylag szegény volt, barátai színházi előadásokra és más kulturális eseményekre hívták meg, ahol első benyomásait szerezte a kulturális életről. Megjelent első írása a Magyar Géniuszban. Ettől kezdve cikkei, színikritikái, versei jelentek meg a Magyar Szalonban, a Magyar Géniuszban és a Budapesti Szemlében. 1899-ben jogi diplomát szerez a budapesti egyetem jogi karán.

1900-ban először találkozott Chorin Ferenccel, aki később meghatározó szerepet tölt be életében és karrierjében a Gyáriparosok Országos Szövetségénél. 1901-ben doktori diplomát szerzett az ELTE jogi karán és ügyvédként végzett. 1902-ben megalakult a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ). Osvát Ernő a Magyar Géniusz szerkesztője lett. 1903-ban, 26 évesen elvette első feleségét, Schöffer Auréliát (Rellát). Első külföldi útján Bécsbe, Prágába és Berlinbe vitte feleségét nászútra. Fenyő Miksa azon próbálkozása, hogy önálló gyakorló ügyvédként keresse kenyerét, kudarcot vallott. Kis irodáját be kellett zárnia, és más ügyvédi irodáknak dolgozott. Megszűnt a Magyar Géniusz. 1904-ben született első fia, Fenyő György, aki később ismert festő lett. Titkári munkát vállalt a Gyáriparosok Országos Szövetségénél (GYOSZ-nál). 1905-ben megszületett második fia, Fenyő Iván, aki majd a Szépművészeti Múzeum egyik fontos munkatársa lesz. Elindult a Figyelő, a Nyugat előfutára. Fenyő Miksa részt vett a Galilei Kör megalakításában, mely a keresztények és zsidók békés együttélését és egymás megismerését, megértését volt hivatott elősegíteni, elmélyíteni. 1907 utáni tíz évben sokat utazott Olaszországba, főként Velencébe és Rómába, valamint Ausztriába, Svájcba, Németországba és más szomszédos országokba, szinte mindenhová úti okmányok (útlevél) nélkül. 1908-ban Fenyő Miksa a Bristol Kávéházban megalapította a Nyugat irodalmi és kulturális folyóiratot Ignotus Hugóval, aki 1929-ig a lap főszerkesztője volt, és Osvát Ernővel, aki Fenyő Miksával együtt a lap társszerkesztője volt 1929-ben bekövetkezett öngyilkosságáig. Január 1-jén megjelent a NYUGAT folyóirat első száma. A Nyugattal kapcsolatos munka oroszlán része a Szabadság Kávéházban és a New York Kávéházban zajlott. A Nyugaton keresztül a legnagyobb korabeli írók, értelmiségiek közül sokakkal megismerkedett és barátságot kötött, többek között Kaffka Margittal, Babits Mihállyal, (aki később legkisebb fia, Márió keresztapja lett). Ismeretséget kötött nagy zeneszerzőkkel (Bartókkal, Kodállyal) és a kor más fontos társadalmi és politikai személyiségeivel. Baráti ismeretségbe került Thomas Mannal és Sigmund Freuddal is összefutott. 1909-ben Fenyő Miksa kulcsszerepet játszott a Nyugat Kiadó alapításában, mely negyvenéves története alatt végül mintegy 412 kötetet jelentetett meg, mindet a kor legismertebb magyar és külföldi szerzőinek tollaiból. 1910-ben megszületett lánya, Fenyő Anna (Panni). 1911-ben a Magyar Gyáripar létrehozója/alapítója, mely elődje a GYOSZ hivatalos lapjának. 1912-ben híres “Casanova” tanulmányát kiadta a NYUGAT Kiadó, melynek Fenyő Miksa alapítója, részvényese és szerkesztője volt. Amikor 1914-ben kitört az I. világháború, a Margit hídon lovas kocsin utazó Fenyő Miksát majdnem megtámadta a háború mellett tüntetők felbőszült tömege, amiért ő nem hajlandó csatlakozni hozzájuk. Egy ismerőse felismerte és megmentette a veszélytől.

1915-ben kiad egy rövid kötetet a magyar–német vámügyekről. 1917-ben az októberi orosz forradalom megrengeti a világot. Ady Endre, aki már akkor nagyon rossz egészségi állapotban volt, megkérte Miksát, hogy nevezze el első unokáját róla. Első három gyermekétől nem születik unokája (csak később, 1964-ben tudja beváltani ígéretét). Tavasszal a GYOSZ vezérigazgatójává nevezik ki. Most már képes beutazni Közép-Európát, néha a GYOSZ-nál betöltött tisztségéből kifolyólag, néha kizárólag magánemberként, szabadságát töltve. 1918-ban véget ér az I. világháború. Felbomlik az Osztrák–Magyar Monarchia, és a történelmi Magyarország nagyobbik részét szomszédos országokhoz csatolják Ady búskomorrá válik amiatt, hogy szülőföldjét, Erdélyt elválasztják Magyarországtól. Fenyő Miksát kereskedelmi miniszterré nevezik ki a tiszavirág-életű Hadik kormányban, mely összesen 24 órán át áll fenn. Magyarországon kitör az őszirózsás forradalom, melyen nemsokára a terror uralma követ. Horthy bevonul Budapestre, és román csapatok segítségével[forrás?] megfékezi a fehérterrort.

1919-ben Ady Endre halála felzaklatja Fenyő Miksát, aki nemcsak rajongója és bizalmas barátja volt a költőnek, Hatvany báróhoz hasonlóan a mecénása is. 1920-t következő tíz évben a GYOSZ-ban végzett munkája, a Nyugatnak szóló cikkek írása és gyermekei nevelése köti le. 1921-ben Fenyő Miksa rangidős munkatársként utoljára jut kulcsszerephez a Nyugatnál, de ekkor már nem szerkesztőként. 1925-ben a Nyugat társkiadójaként játszott szerepe megszűnik. 1927-ben a volt magyar igazságügy miniszterrel, Nagy Emillel együtt ő, mint a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezérigazgatója, kritikát ír Magyarország túlzott megbüntetése ellen az I. világháborúban játszott szerepe miatt, melynek címe “Trianon és annak hatása” (franciául és olaszul), mellyel Fenyő egyértelműen azon magyar zsidó értelmiségiek táborához csatlakozik, akik ellenzik azt az eljárást, ahogyan nagy Magyarországot feldarabolták. 1929 októberében öngyilkosságot követ el Osvát Ernő, lánya ifjúkori halála miatt érzett fájdalmában. Osvát korai halála annyira megrázza mind Fenyő Miksát, mind Ignotus Hugót, hogy attól kezdve közvetlenül nem vesznek részt a Nyugat életében és irányításában. A költő, Babits Mihály veszi át a főszerkesztői posztot, a társszerkesztők pedig Gellért Oszkár és Móricz Zsigmond lesznek. Miksa írásai olyan lapokban tűnnek fel, mint például az Esti Kurir.

1930-ban az Amerikából induló nagy világválság hatása kiterjedt Magyarországra is, csakúgy mint a világ többi részére. A GYOSZ pedig, amely a magyar írók, értelmiségiek odaadó támogatásával már akkor nagy tiszteletet vívott ki, viszonylag hatékonyan segíti Magyarországot, hogy megküzdjön a nehéz gazdasági helyzettel. A következő évben Miksát független képviselőnek választják a Magyar Országgyűlés Felső Házába. Rella, Miksa első felesége, autóbalesetet szenved, és ettől kezdve állandó heves fájdalmak közt kell élnie. 1933-ban meg is hal. Sírján angyal szobor áll, melyet Beck Fülöp megbízásra készített. A szobrász egyike volt a Nyugathoz legközelebb álló művészeknek. A Gyáriparosok Országos Szövetsége jelentős szerepet játszik egy még szélsőségesebb jobboldali kormány hatalomra jutásának meghiúsításában Magyarországon, és ennek következményeként a GYOSZ-t a szélsőjobb marginalizálja és folyamatosan támadja.

1934 őszén feleségül veszi Seyringer Máriát, akinek édesanyja a GYOSZ-nál vezető titkárnő. Mint a magyar Parlament független képviselője, egy tanulmányt fogalmaz meg és ír Hitler veszélyes európai terveiről. Az Országgyűlésben csaknem egyedül ő meri kritizálni a náci birodalmat. A Hitler tanulmány a Nyugat Kiadónál jelenik meg, és minden képviselőhöz eljuttatják. Ezért Fenyő Raoul Wallenberg után másodikként szerepelt Hitler feketelistáján az élve vagy halva, de elsőként kézre kerítendők között 1935-ben megszületik harmadik fia, Márió. Második házasságából ő az első és egyetlen gyermeke. Márió szeptember 19-én a budapesti János Kórházban jött a világra. Parlamenti képviselőként Fenyő Miksának ez az utolsó éve. Ebben az évben bekerül a híres londoni kiadványba, a “Who’s Who”-ba (“Ki kicsoda”-ba). 1937-ben Miksa 60. évébe lép. Bethlen Istvánról szóló jelentős tanulmányát közreadja a NYUGAT. A bécsi központú Central European Times című napilap Fenyő Miksát feltünteti évkönyvében. A terjedelmes kiadvány címe “Who’s Who In Central And East Europe” (“Ki kicsoda Közép- és Kelet-Európában”). Fenyő Miksa hivatali címe a Budapest V., Akadémia út. 1. szám alatt található. A Parlament zsidó-ellenes törvényeket fogad el, melyek Miksa és családja életét nagyban megnehezítik, és 1943-tól már veszélyeztetik is. 1938-ban Fenyő Miksa egy újabb magyarországi zsidótörvény bevezetése miatt lemondásra kényszerül a Gyáriparosok Szövetségénél betöltött vezérigazgatói tisztjéről. Fenyő Miksa és új családja a XII. kerület, Kútvölgyi út 43. szám alatt található új rezidenciájukba költözik, mely egy háromszintes villa a budai hegyek oldalában, ahonnan belátni az egész várost. A villa Barát Béla építész munkája.

1939 kitör a II. világháború. 1941-ben a NYUGAT utolsó éve. Újabb zsidótörvények lépnek életbe ebben és az elkövetkező évben. 1943-ban legkisebb fiát Raskó Editnél, felesége féltestvérénél és annak férjénél helyezik el. A fiúnak ettől kezdve második keresztnevét, a Dénest kell használnia. Eközben Fenyő Miksa három első gyermekével és más rokonaival együtt a nácik és nyilasok elől bujkálni kényszerül. 1944-ben amíg életben maradásáért rejtőzködik, június 22-én írni kezdi II. világháborús naplóját “Az Elsodort Ország”-ot,. A nácik és nyilasok eltulajdonítják Fenyő Miksa villáját, más ingatlanait és minden ingóságát is. A GYOSZ-ban és a NYUGAT tevékenykedő sok értelmiségi és vezető kényszerül bujdokolni, száműzetésbe menekülni, vagy gyilkosság áldozata lesz. 1945. január 19-én befejezi naplója írását. Véget ér a II. világháború, megpróbálja feléleszteni a GYOSZ-t (A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét), mint a szövetség elnöke és kereskedelmi igazgatója, de a következő három év alatt a szövetséget érő antikapitalista támadások 1948-ra annak feloszlásához vezetnek. Fenyő Miksa a Signer & Wolfner ügyvezető igazgatója is volt ebben az időben és írt a Haladás című folyóiratba. 1946-ban második világháborús naplóját, a “Az Elsodort Ország”-ot első ízben adják ki. Miksa az összes közül ezt tartja legjobb írásának. 1948-ban menekülni kényszerül Magyarországról, miután hírét veszi, hogy valamit terveznek ellene a Gyáriparosok Országos Szövetségénél betöltött szerepe miatt. Az év végére – mintegy 412 kötet kiadása után – megszűnik a NYUGAT Kiadó.

Római és párizsi évek, (19481952).[szerkesztés]

1949-ben kedvenc városába, Rómába költözik és rengeteg időt tölt kutatással és olvasással az Olasz Nemzeti Könyvtárban. Ben Guriontól meghívást kap az új zsidó Izrael Állam egyik miniszteri posztjára, de elutasítja az új állam megteremtését követő erőszak fölötti aggodalma és személyes érzései miatt, amiért 30 évvel azelőtt áttért a katolikus hitre. Ezzel együtt továbbra is közeli barátságot ápol néhány kortársával, akik szerepet vállalnak az új nemzet felépítésében. 1951-ben Római tartózkodása alatt befejezi első regényét, “Jézus is DP volt” (DP = displaced person, hontalan személy). A regényt 2006-ban adta ki az Argumentum kiadó. “Haláltanc” című regénye máig nem került kiadásra. Miksa Párizsba költözik.

New Yorkban töltött évek, (19531969)[szerkesztés]

1953-ban ő és családja megérkezik New York városba, és itt élete hátralévő részét leginkább múltidézéssel és fia, Márió karrierjének és családi élete kibontakozásának szemlélésével tölti. New York-i lakóhelye az East 93rd Street 26 alatt volt. Rendszeresen részt vesz az ottani fészek klub összejövetelein. Oda járnak barátai is, mint például Chorin Ferenc és Chorin Daisy, a Weiss-Manfred család, Szabó Gusztáv és a Soros család. 1956-ban Miksát mélyen elszomorítja az 1956-os forradalom tragédiája és a sok ártatlan ember halála. 1960-ban Miksa könyvét a Nyugat történetéről kiadja a Patria Press Niagara Falls, Ontario, Canada. 1963-ban 86 évesen kezdi írni önéletrajzát. Olaszországi úti emlékeit “Ami Kimaradt Az Odysseából” (“What Was Left Out of the Odyssey”) címen közzéteszi a müncheni GRIFF Kiadó. Fia, Márió 1963. május 28-án elveszi Ileana Lavinia Viscal y Garriga-t, aki unokája a Port of San Juan kapitányának, aki az Egyesült Államok hadi flottáját Puerto Rico fő kikötőjéhez és fővárosához 1918-ban. Ileana egy nemes katalán és egy mallorcai zsidó származású család leszármazottja. 1964-ben kitüntetik Olaszország legmagasabb és legrangosabb irodalmi díjával, az Irodalmi Róma Irodalmi Díjjal olaszországi emlékeiről szóló útikönyvéért, az “Ami Kimaradt Az Odysseából”-ért. 1964. július 23-án Washington D.C.-ben megszületik Miksa első unokája, Fenyő Jean-Pierre Ady (az Ady nevet Ady Endre kívánsága szerint kapja). Legjobb barátja, Chorin Ferenc (1879-1964) New Yorkban meghal. Miksa hosszú emlékbeszédet ír Chorin Ferenc életéről. 1966 nyarán Kádár János kulturális és oktatási minisztere, Keresztúry Dezső, hivatalosan budapesti látogatásra hívja Miksát. Rövid látogatása alatt a média és a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerül. Vezér Erzsébet, a 20. századi magyar irodalom egyik jelentős kutatója interjút készít vele. Miksa fia, Márió történelemből doktori címet (PhD) szerez a Washington D.C-i American Universityn.

A bécsi évek, (19691972)[szerkesztés]

1969-ben Bécsbe költözik, részben a vietnami háború elleni tiltakozásként, részben azért, hogy öreg éveire közel legyen szülőföldjéhez, Magyarországhoz. Utolsó rezidenciája a Seilerstätte 10-ben található, Bécs szívében, ugyanabban az épületben, ahol régi barátja, Litván József lakik. Az ő felesége Fenyő Ági, Fenyő Bella lánya. Fenyő Bella Miksa három nővérének egyike volt. 1970. október 21-én megszületik Miksa második, egyben utolsó unokája Fenyő Gian-Carlo Babits. Augusztusban Miksa a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozza Ady levelezéséből és (kézzel írt) verseiből álló felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét, egy gyönyörű pasztellképet Ady feleségéről, Csinszkáról, és más, értéken felüli mementókat, melyeket ma a múzeum nagyra becsült tárgyai közé tartoznak. 1971 nyarán Fenyő Miksa utoljára találkozik fiával, Márióval, menyével, Ileanával és két unokájával. Egy fénykép, mely a nagyapjának hegedülő kis Jean-Pierre-t ábrázolja, megjelenik egy, az emigráns magyaroknak szóló újságban. 1972. április 4-én, 95 éves korában, Bécsben hal meg, utolsó Seilerstatte Strasse-i rezidenciáján. Túléli őt második felesége, Fenyő Ria (Seyringer Mária), aki ekkor 65 éves, közös fiuk, Fenyő Márió Dénes (37), két unokája, Fenyő Jean-Pierre Ady (8), és Fenyő Gian-Carlo Babits (2), valamint első három gyermeke, Fenyő Iván, Fenyő György és Fenyő Anna (Panni). A Yale University Press kiadja Prof. Fenyő Mario DénesHitler, Horthy and Hungary” című munkáját, melynek recenzióját halála előtt Fenyő Miksa végezte.

További információk[szerkesztés]

  • Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936-ban
  • A Hivatalos Fenyő Miksa Emlék Web-Site.
  • Magyar Életrajzi Index
  • A teljes Nyugat archívum
  • Képek Fenyő Miksáról – Hozzáférés ideje: 2012. december 2. 22:00.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. Budapesti Ujságirók Egyesület, Bp., 1911.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. Köln-Detroit-Wien, Amerikai Magyar Kiadó, 1966.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003. 370 [6]o., ill.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Béládi Miklós-Pomogáts Béla-Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Bp., 1986)
  • Irodalmi Újság (London, Párizs); 1961/3. (Aczél T.)
  • Népszava (London); 1961/2. (Mikes Gy.)
  • Új Írás (Bp.); 1963/6. (Illés E.)
  • Magyar Hírlap (Bp.); 1964/20. (Fóthy E.)
  • Élet és Irodalom; 1964/39. (Gellért O.)
  • Irodalomtörténeti Közlemények; 1972/3. (Szabolcsi M.)
  • Irodalomtörténeti Közlemények; 1972/5-6. (Ignotus P., Cs. Szabó L.)
  • Irodalomtörténet; 1974/3. (Vezér E.)
  • Irodalomtörténet; 1977/29. (Fenyő M. D.)
  • Literatura (Bp., 1929-); 1980/1. (Melczer T.)