Beck Ö. Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beck Ö. Fülöp
Beck Ö. Fülöp.jpg
Született
1873. június 23.
Pápa
Elhunyt
1945. január 31. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei
Foglalkozása
Iskolái
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beck Ö. Fülöp témájú médiaállományokat.
A Nyugat első számának címlapja, Beck Ö. Fülöp Mikes Kelemen emlékérmével
Szecessziós váza

Beck Ö. Fülöp (teljes nevén Beck Ötvös Fülöp, illetve Beck Ödön Fülöp;[1][2] Pápa, 1873. június 23.Budapest, 1945. január 31.) magyar szobrász, éremművész, Fémes Beck Vilmos éremművész, szobrász bátyja, Beck András szobrász és Beck Judit festő apja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tízgyermekes családban született Pápán, Beck Pál és Gold Ernesztin fiaként. 1888 és 1893 között a budapesti Iparművészeti Iskola ötvös szakán tanult mintázást Loránfi Antalnál és Schickedanz Albertnél. 1892-ben tett velencei tanulmányútja során ráébred saját művészi ambícióinak belső forrására. Innentől fogva tartja saját munkásságának indulását. Néhány hónapra Bécsbe utazott. 1894-ben ösztöndíjjal Párizsba került, majd 1895-ben az „École des Beaux-Arts”-on F. Ponscarme mester növendéke, s megnyeri a Prix d'ateliert. Az Osztrák Magyar Monarchia egykoronásának verőtő-mintáját elkészítette, s ez után fordított figyelmet a millennium érem formai megjelenítésére.

Párizsból pályázott a millenniumi kiállítási emlékérem megalkotására, amit meg is nyert. 1897-ben Münchenben a Glaspalastban rendezett kiállítást. Az Iparművészeti Múzeumban 1898-ban bemutatott első gyűjteményes éremkiállításán először szerepelt nálunk az érem önálló műfajként. 1900-ban ezüstérmet nyert a párizsi világkiállításon, majd Olaszországban és Németországban járt tanulmányúton. 1906-ban Milánóban nagydíjat nyert. Ekkoriban figyelme egyre inkább a szobrászat felé fordult. 1907. január 31-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála 12 évvel fiatalabb Bárdos Laurával, Bárdos Károly és Brachfeld Vilma lányával.[3]

1910-től Gödön épített műtermében maga faragta robusztus erejű, zárt tömegű szobrait 1914-ben mutatta be az Ernst Múzeumban, első önálló kiállításán. 1915-ben készült el élete egyik főműve, az Aphrodite.

1917. június 30-án feleségével az izraelitáról a református vallásra tértek át, Beck Fülöp a keresztségben az Ödön utónevet nyerte.[4]

1919-ben a Tanácsköztársaság megbízásából pénzmintákat készített és kinevezték a főiskola tanárává. A rövid főiskolai működése miatt, a Tanács kormányzás leveretése után többé állami intézményekben nem taníthatott. 1922-ben ismét gyűjteményes anyaggal jelentkezett az Ernst Múzeumban. 1926-ban szobrász magániskolát nyitott az akkori Vilma királynő úton. 1927-ben neki ítélték a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját. Épületplasztikával is foglalkozott (Corvin Áruház reliefjei, 1926). Az 1930-as években több síremléket mintázott (pl. Fellner-emlék, 1932).

1944-ben, az ország német megszállása után sárga-csillagos házba költöztették, ahonnan megszökött. A nyilas uralom idején feleségével együtt bujkálni kényszerült,[5] egy barátja házának pincéjében húzódott meg. 1945. január 31-én onnan tűnt el, nyomtalanul.

Műveiből 1946-ban a Szépművészeti Múzeum, később 1970-ben a Magyar Nemzeti Galéria emlékkiállítást rendezett. Emlékiratait Rippl-Rónai Józsefével együtt jelentették meg (Budapest, 1957). 1947-ben művészi hagyatékát állami gondozásba vették.

Stílusa a posztimpresszionizmushoz kapcsolódott, de hatott rá a szecesszió is.

"Úttörő volt, stílusteremtő ereje felmérhetetlen jelentőségű a századforduló utáni időszakban. S bár a harmincas években jelentkező új generáció tagjai más irányba vitték a szobrászat fejlődését, alkotásaikban magukban rejtik Beck Ö. Fülöp művészetének legfontosabb tanulságait..." [6]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felállításra került legjelentősebb művei:

  • Állatreliefek (kakas és nyúl) (1911) - Szentendrei úti iskola
  • Szent Sebestyén (1914)
  • Király György-síremlék
  • A pápai kollégium háborús halottainak emléke (1922) - Felállítva 1931, bronz szobor
  • Táncoló legény, művészet, kereskedelem (1926) - Corvin áruház. kőszobor
  • Ülő nő (1927) - Budapest, V. Kerület, Kossuth Lajos tér, kőszobor
  • Baumgarten Ferenc síremlék (1928)
  • Bányász (1930) elhelyezve: Budapest, XIII. Pozsonyi út 44-46.
  • Pápai hősi emlékmű (1931)
  • Liszt Ferenc-emléktábla (1935)
  • Ifjúság kútja (1938)
  • Kölcsey-emléktábla
  • Vasöntő munkások (1943)

Érmei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismertebb mellszobrai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társasági tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heitler László: Beck Ö. Fülöp - Corvina, (Budapest, 1969)
  • Mikes Ildikó: Beck Ö. Fülöp iparművészeti munkássága IM évkönyve (Budapest, 1967)
  • Csengeryné Nagy Zsuzsa: Magyar Nemzeti Galéria Érmeállagjegyzék II/a (Budapest, 1963)
  • Csengeryné Nagy Zsuzsa: Magyar éremművészet a XIX. és XX. században - című kiállítás katalógusának előszava, Magyar Nemzeti Galéria, 1959.
  • Csap Erzsébet - Kontha Sándor: Magyar Nemzeti Galéria Szoborállagjegyzék I/a (Budapest, 1959)
  • Zádor Anna: Beck Ö. Fülöp Emlékezései - Művészettörténeti értesítő (Budapest, 1958)
  • Vayer Lajos: Beck Ö. Fülöp emlékezései - Kortárs, (Budapest, 1958)
  • Rippl-Rónai és Beck Ö. Fülöp emlékezései (Budapest, 1957)
  • Kállay Ernő: Beck Ö. Fülöp Emlékkiállítás katalógusának előszava Szépművészeti Múzeum (Budapest, 1947)
  • Kárpáti Aurél: Beck Ö. Fülöp - Szabad Művészet (Bp., 1947. 9-10. sz.)
  • Bölönyi György: Egy nagy szobrász Tovább. (Bp., 1947. október 17.)
  • Pogány Ö. Gábor - Gombosi György: Beck Ö. Fülöp Magyar Könyvbarátok Diáriuma 1939. I-II.
  • Gombosi György: Beck Ö. Fülöp - Ars Hungarica sorozat, (Budapest, 1938)
  • Genthon István: Az új magyar szobrászat - Magyar Szemle 1934. XX. 2.
  • Farkas Zoltán: der Bildhauer Ö. F. Beck - Fórum 1934. 2. sz.
  • Procopius Béla: Huszar, procopius, medaillen und Plakatenkunst in Ungarn (Bp., 1932)
  • Lengyel Géza: Beck Ö. Fülöp - Magyar Művészet IV. évfolyam, 1928. 2. szám
  • Lyka Károly: Beck Ö. Fülöp új szobrai - Művészet 1914. 3. sz.
  • Elek Artúr: Beck Ö. Fülöp - Nyugat, 1914. 3. szám
  • Karl Domanig: Der Medallieur Ph. Ö. Beck. Mittelungen det Österr. Ges für Münz u. Medallienkunde. Jan. 1911. Bd. VII. nr1.
  • Lyka Károly: Az érem és plakettművészet stílusa - Művészet 9. évfolyam, 1910.
  • Dr. Siklóssy László: A modern magyar éremművészet és művelői - Különlenyomat a Numizmatikai Közlöny IX. kötetéből, 1910.
  • Elek Artúr: A magyar éremszobrászat öregei és ifjai - Művészet, 7. évfolyam 1908.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beck Ödön Fülöp, Magyar életrajzi lexikon
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. Beck Ö. Fülöp l. 187. o.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kezébe került a régi magyar ötvösség képviselőjének, Kecskeméti Ötvös Péternek az ötvösségről írt könyve, s hatására illesztette nevébe az ö-betűt. Nevét egy időben Beck ötvös Fülöpnek is írta. „Akkor még hittem ebben a pályában, és az ötvös jelzővel felemelve képzeltem magam” írja visszaemlékezéseiben. (Beck Ö. Fülöp emlékezései. Bp.. 1957, 186. o.)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Életrajzi Index
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 98/1907. folyószáma alatt.
  4. A budapesti Kálvin téri ref. egyház által 626/1917. sz. alatt kiállított bizonyítvány szerint.
  5. Emlékkönyv. HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  6. Csap Erzsébet: Beck Ö. Fülöp Emlékkiállítása - katalógus bevezető, Budapest, Nemzeti Galéria, 1970

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]