Mélykút (Bács-Kiskun megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mélykút
Mélykút vasútállomása
Mélykút vasútállomása
Mélykút címere
Mélykút címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Jánoshalmai
Jogállás város
Polgármester Kovács Tamás (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 6449
Körzethívószám 77
Népesség
Teljes népesség 4907 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 123,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mélykút (Magyarország)
Mélykút
Mélykút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 50″, k. h. 19° 22′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 50″, k. h. 19° 22′ 47″
Mélykút (Bács-Kiskun megye)
Mélykút
Mélykút
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Mélykút weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mélykút témájú médiaállományokat.

Mélykút (horvátul Miljkut[3]) város Bács-Kiskun megye Jánoshalmai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mélykút város Felső-Bácskában Jánoshalmától 10, Bácsalmástól 13, Bajától 36, Szabadkától 48 km-re helyezkedik el az 55-ös főút mellett. Mélykút vasútállomás a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon helyezkedik el. A város határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Eredetmonda[szerkesztés]

A város eredetmondája szerint ezen a vidéken valamikor erdők voltak. Az erdőben szarvasok, őzek éltek. A vadászok a szarvasok nyomát követve jutottak el a mai város közepére, ahol egy mély, jó vizű kútra bukkantak. Az itt alapított települést a kútról nevezték el.

A mondának alapját igazolja, hogy a város központjában valóban található egy bővízű forrás, amelyre később fürdőt építettek.

Története[szerkesztés]

Mélykút az 1572-es kamarai összeírásban szerepel először. A török kiűzése utáni első ismert összeírás 1699-ben bemutatja, hogy a községet 21 adófizető polgár és 5 fiú lakja. A lakosság inkább állattenyésztő mint földművelő. E kis létszámú település a Rákóczi szabadságharc idején újra elnéptelenedett. A XVIII. század második évtizedében új letelepülők jöttek a történelmi Magyarország északi, keleti, nyugati megyéiből. Az 1729-es oklevél már pagus, lakott helynek tünteti fel. 1734. július 30-án Patacsics érsek főpásztori körútja és visitatioja során Mélykútra érkezik. Ez az első komolyabb okirat, amely beletekint a község életébe, ugyanakkor némi utalást is ad a múltra. Megszenteletlen, kb. 50 font súlyú harangja a templom mellett egy törzsön függött. Patrónusa ismeretlen, noha néhány év múlva az akkori földbirtokos, a Grassalkovich család minden vita nélkül vállalta a cím mellett a terheket is. E sárral kevert sövényszerű falú, de nádfödeles és padlás nélküli kápolna a Szentháromság tiszteletére épült. A néphagyomány szerint Szentháromságnak nevezett templom, s ezzel kapcsolatosan a török idők alatti Mélykút a ma ún. Kápolna-hegyen és környékén volt. Az 1728-29-ben újonnan települő község magja a Szent Bertalan-templom volt. A templom a mára eltűnt úgynevezett Öreg-temető helyén volt, a mai Alsó-temetőtől nyugatra. A Czobor család kihalta után 1750-ben birtoka gróf Grassalkovich tulajdonába ment át. Grassalkovich a náddal fedett kápolna helyébe szép templomot emeltetett.

A jelenlegi templom alapját 1761-ben rakták le, ezzel a község új központi magot kapott. Az idők folyamán a fejlődés ehhez alakult, ezért a község régi arculatát teljesen megváltoztatva a maivá alakította át. 1768. július 30-ra lett egészen kész a templom, de a hívek már 1764-től kezdve használták, annál is inkább, mert 1760-tól a szabadkai barátok vezetése alatt újból adminisztratúra lett. A régi templomból ma már csak a torony, a karzat meg a kőfal van meg. A régi oltárszobrok és az oltár egyéb részei a templom kriptájába kerültek. Az oltárképet is újjal cserélték fel: az új oltárképet dr. Zgama Károly plébános festette a budapesti Oberhauer céggel. Az oltárkép Szent Joachimot ábrázolja, térdén a kis Szűz Máriával. Mária a kezében almát tart, s a kép felett a következő felirat olvasható: „Potens in terra erit semen eius.” („Hatalmas lesz a Földön az ő utóda.”) A továbbiakban a község arculatát a templom formálta. Kiemelkedő dombra építették, így alkalmas központ lett. Azzal pedig, hogy északi sarkába a plébánia lakot építették, a déli sarkon pedig a községházát, két pólus keletkezett, melyek a további települőket magukhoz vonzották.

Mélykút 2009. július 1. óta város.

Gazdaság[szerkesztés]

A Hunent Zrt. feldolgozóüzemet épít 2018. decemberéig a településen. A beruházás összköltsége elérheti a 12,5 milliárd forintot. Az beruházással 350 új munkahelyet teremt a vállalkozás.[4]

Galéria[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mélykút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Hatalmas kacsafeldolgozó épül Magyarországon. agrarszektor.hu. (Hozzáférés: 2017. április 11.)

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]