Csátalja

	Csátalja
	; Csátalja címere
	; Csátalja címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Bajai
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Antal (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	6523
Körzethívószám	79
	Népesség
Teljes népesség	1396 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	36,82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	39,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Csátalja Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″
	Csátalja Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	Csátalja weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csátalja témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Csátaljáról szól. Hasonló címmel lásd még: Csát (egyértelműsítő lap).

Csátalja (németül: Tschatali) község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Nemzeti Megbékélés Emlékmű

Bajától délre, 20 km-re, az 51-es főút mellett. Szomszédos települések Nagybaracska, Dávod és Gara.^[3]

Története[szerkesztés]

Csátalja különböző neveken már a középkorban is lakott hely volt, de ezen a néven először egy 1543-as dézsmajegyzékben szerepel. A falu a török megszállás idején is adózott a kalocsai érseknek. A 17. század végén mint puszta az Osztrozaczky család tulajdona volt, akiktől 1712-ben báró Pejacsevich György megvásárolta. A Pejacsevichektől azonban a királyi kamara hamarosan elvette, és a 18. század folyamán több hullámban katolikus németekkel telepítette be. A 19. század elején a gróf Cseszneky család és a királyi kamara birtoka volt. A falu neve a 20. század eleji helynévrendezés során változott Csataaljáról Csátaljára. A második világháború után a helyi német lakosság zömét kitelepítették, és helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről elűzött magyarok, valamint a Bácskából elmenekült bukovinai székelyek érkeztek.^[4]

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Németül a település hivatalos neve Tschatali. Horvátul a hercegszántói horvátok használt Čatalija és a vaskútiak által használt Četalija alak ismert.^[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994:
1994-1998: Gombkötő István (független)^[6]
1998-2002:
2002-2006:
2006-2010:
2010-2014: Kovács Antal (Fidesz–KDNP)^[7]
2014-2019:
2019-től: Kovács Antal (Fidesz–KDNP)^[1]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben 1691 lakosának 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek, 95,5%-a magyarnak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 9,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65%, református 4,1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,4% (20,9% nem nyilatkozott).^[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

2005. június 4-én avatták fel a falu Trianon-emlékművét a békediktátum 85. évfordulója alkalmából.

Források[szerkesztés]

↑ ^a ^b Polgármesterek megyénk tízezer fő alatti településein (magyar nyelven) (html). Baon.hu., 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
↑ Csátalja község adatai. foldhivatalok.geod.hu. [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
↑ Csátalja község weboldala. csatalja.hu. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
↑ Csátalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
↑ Csátalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)^{[halott link]}
↑ Csátalja Helységnévtár