Csátalja
| Csátalja | |||
_-_bilingual_city_limit_sign.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Bajai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Antal (FIDESZ–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6523 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1396 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csátalja
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″ | |||
Csátalja
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Csátalja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csátalja témájú médiaállományokat. | |||
Csátalja (németül: Tschatali) község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Bajától délre, 20 km-re, az 51-es főút mellett. Szomszédos települések Nagybaracska, Dávod és Gara.[3]
Története[szerkesztés]
Csátalja különböző neveken már a középkorban is lakott hely volt, de ezen a néven először egy 1543-as dézsmajegyzékben szerepel. A falu a török megszállás idején is adózott a kalocsai érseknek. A 17. század végén mint puszta az Osztrozaczky család tulajdona volt, akiktől 1712-ben báró Pejacsevich György megvásárolta. A Pejacsevichektől azonban a királyi kamara hamarosan elvette, és a 18. század folyamán több hullámban katolikus németekkel telepítette be. A 19. század elején a gróf Cseszneky család és a királyi kamara birtoka volt. A falu neve a 20. század eleji helynévrendezés során változott Csataaljáról Csátaljára. A második világháború után a helyi német lakosság zömét kitelepítették, és helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről elűzött magyarok, valamint a Bácskából elmenekült bukovinai székelyek érkeztek.[4]
Idegen elnevezései[szerkesztés]
Németül a település hivatalos neve Tschatali. Horvátul a hercegszántói horvátok használt Čatalija és a vaskútiak által használt Četalija alak ismert.[5]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben 1691 lakosának 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek, 95,5%-a magyarnak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 9,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65%, református 4,1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,4% (20,9% nem nyilatkozott).[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
2005. június 4-én avatták fel a falu Trianon-emlékművét a békediktátum 85. évfordulója alkalmából.
Források[szerkesztés]
- ↑ Csátalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Csátalja község adatai. foldhivatalok.geod.hu. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
- ↑ Csátalja község weboldala. csatalja.hu. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
- ↑ Csátalja Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Csátalja honlapja
- Csátalja. belfoldiutazas.hu. (Hozzáférés: 2010. október 17.)[halott link]
|
