Mátételke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mátételke
Mátételke címere
Mátételke címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásBácsalmási
Jogállás község
Polgármester Nagy Noémi[1]
Irányítószám 6452
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 475 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mátételke (Magyarország)
Mátételke
Mátételke
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 40″, k. h. 19° 16′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 40″, k. h. 19° 16′ 44″
Mátételke (Bács-Kiskun megye)
Mátételke
Mátételke
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Mátételke weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátételke témájú médiaállományokat.

Mátételke (horvátul Matević[3]) község Bács-Kiskun megye Bácsalmási járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mátételke község Bács-Kiskun megye déli részén, a Bácskában található nagy múltú település, amely a történelem folyamán többször újratelepült. A falu Bácsalmástól északnyugatra 9 km távolságra, Bajától 28 km-re, az 55-ös számú fő közlekedési úttól 2,5 km-re fekszik.

Története[szerkesztés]

Korábbi neve Matheovics volt, 1904-től nevezik hivatalosan Mátételkének.

Első okleveles említése 1651-ben kelt, e szerint Bornemisza polgár Pál végrendeleteiben leányaira hagyományozta Matheovics pusztát.

1662-ben I. Lipót Vattay Pálnak adományozta, majd a bajai Czobor uradalomhoz tartozott. Többszöri tulajdonosváltás után 1744 Csejtey Pál alispán és Latkoczi Mihály vármegyei ügyés bérelték, majd egy részre 1747-ben Piukovics János birtokába került.

1749-ben a Csejteyek a puszta keleti felét eladták a Piukovics családnak, akik 1779-ben kapták meg a donációt.

Ezután 1877-ben báró Rudics József almási birtokos adományából megépült Matheovicson az iskola, ahol dalmát és magyar nyelven tanított egy tanító.

1927 óta postakirendeltség működik a faluban. 1927-ben községházát és jegyzőlakot, 1929-ben egytantermes iskolát és tanítólakást építtetett a község.

1928-ban mezőgazdasági szeszgyárat létesítettek. Gazdakör működött, amelynek 1929-től könyvtára is volt.

A levente egyesület részére 1931-ben építették a lőteret.

A falu római katolikus temploma közgazdálkodásból, 1936-ban épült, és egy ideig saját plébánossal, egyházközségként működött. Jelenleg a községben két kiskereskedelmi bolt és két vendéglátohely működik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 1,7% cigánynak, 1,1% horvátnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 4,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,8% (14,1% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1936-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2012. október 2. (Hozzáférés: 2014. december 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Mátételke Helységnévtár

További információk[szerkesztés]