Tázlár
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Tázlár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskőrösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bán Róbert László[1] | ||
| Irányítószám | 6236 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1773 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 73,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tázlár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 19° 30′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 19° 30′ 58″ | |||
Tázlár
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tázlár témájú médiaállományokat.
|
|||
Tázlár község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település megközelíthető közúton: Kiskunmajsától északnyugatra körülbelül 20 kilométerre, vagy Kiskunhalasról északnyugati irányba indulva, majd jobbra egy bekötőúton. A falut a Soltvadkertről Szegedre vezető 5405. sz. út vágja ketté.
Története[szerkesztés]
A falu neve egy 1424-es oklevélben szerepelt először. A középkori kun Tázlár elpusztult. A XVIII. században ez a terület különböző földesúri családok kezén volt, akik a XIX. században birtokaik egy részét felparcellázták. Az eladott földeken tanyák sokasága jött létre. A gazdák sorában nagy szerep jutott a szegedi származásúaknak, akikről Erdei Ferenc is beszámol[forrás?].
Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakötöny község.
A hagyomány szerint sokszor megfordult Tázláron a híres betyár, Bogár Imre és bandája, úgy tartják maguk közé fogadták a Kiskunság két híres betyárját: Baksi Gyurit és Dönti Pétert. Bogár Imre egyik este társával megjelent a felsőtelepi Beniczky-kastélyban, ahol nagy riadalmat keltett. Bogár Imre az éppen vacsorázó úrnőhöz fordult, és az volt a kérése, hogy ihasson a pohárból, s azután békében elvonulnak. Miután kérését teljesítették, a betyárok csendben elvonultak.
Nevezetességei[szerkesztés]
A látnivalók a faluközpontban vannak, az Árpád út elején. A kalocsai érsekség 1906 októberére római katolikus kápolnát hozott létre, mellé a nagytemplom az 1950-es években épült fel. A templomkertben található a világháború áldozatainak emlékműve. A Templom közben van a református és evangélikus hívek régi, közös temploma, az épületet 1994-ben felújították, bővítették, toronnyal egészítették ki. A településen több, mint száz éve működik baptista gyülekezet. Templomuk a Széchenyi utca sarkán épült fel, udvarában sportpályával és játszótérrel.
Ország szerte ismert a tázlári citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus.[forrás?] A két együttes a helyi rendezvényeken is rendszeresen fellép. A falunapot minden évben juniálissal összekötve tartják. A szüreti bál októberben van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
 |
Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
