Tázlár
| Tázlár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskőrösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6236 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1776 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 24,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 73,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tázlár
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 19° 30′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 19° 30′ 58″ | |||
Tázlár
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Tázlár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tázlár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tázlár község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A település a Kiskunság déli részén helyezkedik el. A szomszédos települések: észak felől Bócsa, kelet felől Szank, délkelet felől Kiskunmajsa és Harkakötöny, dél felől Kiskunhalas, délnyugat felől Pirtó, nyugat felől pedig Soltvadkert.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton közelíthető meg, Soltvadkert és Kiskunmajsa felől egyaránt a Szegedre vezető 5405-ös úton, Kiskunhalas irányából pedig az 53-as főútból Pirtótól délre kiágazó 5406-os úton.
Története[szerkesztés]
A falu neve egy 1429-es oklevélben szerepelt először. A középkori kun Tázlár elpusztult. A XVIII. században ez a terület különböző földesúri családok kezén volt, akik a XIX. században birtokaik egy részét felparcellázták. Az eladott földeken tanyák sokasága jött létre. A gazdák sorában nagy szerep jutott a szegedi származásúaknak, akikről Erdei Ferenc is beszámol[forrás?].
Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakötöny község.
A hagyomány szerint sokszor megfordult Tázláron a híres lovas betyár, Bogár Imre és bandája, úgy tartják maguk közé fogadták a Kiskunság két híres betyárját: Baksi Gyurit és Dönti Pétert. Bogár Imre egyik este társával megjelent a felsőtelepi Beniczky-kastélyban, ahol nagy riadalmat keltett. Bogár Imre az éppen vacsorázó úrnőhöz fordult, és az volt a kérése, hogy ihasson a pohárból, s azután békében elvonulnak. Miután kérését teljesítették, a betyárok csendben elvonultak.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Papp Józsefné (független)[4]
- 1994–1998: Kószó Endre (független)[5]
- 1998–2002: Kószó Endre (független)[6]
- 2002–2006: Kószó Endre (független)[7]
- 2006–2010: Kószó Endre (független)[8]
- 2010–2014: Kószó Endre (független)[9]
- 2014–2019: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 13,4%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 3,1% (20% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
A látnivalók a faluközpontban vannak, az Árpád út elején. A kalocsai érsekség 1906 októberére római katolikus kápolnát hozott létre, mellé a nagytemplom az 1950-es években épült fel. A templomkertben található a világháború áldozatainak emlékműve. A Templom közben van a református és evangélikus hívek régi, közös temploma, az épületet 1994-ben felújították, bővítették, toronnyal egészítették ki. A településen több, mint száz éve működik baptista gyülekezet. Templomuk a Széchenyi utca sarkán épült fel, udvarában sportpályával és játszótérrel.
Országszerte ismert a tázlári citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus.[12] A két együttes a helyi rendezvényeken is rendszeresen fellép. A falunapot minden évben juniálissal összekötve tartják. A szüreti bál októberben van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)
- ↑ Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Tázlár Helységnévtár
- ↑ SZOMSZÉDOLÁS – Népzenei találkozó a Tázlári Művelődési házban
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- C. M. Hann: Tázlár: a village in Hungary; Cambridge University Press, Cambridge, 1980
- Pavlovits Miklós: A tázlári Béke Mg Szakszövetkezet harminc éve; Béke Mezőgazdasági Szakszövetkezet; Tázlár, 1990
- Horváth János: Tázlár község története. 1945–2017; Tázlár, Önkormányzat, 2017
- Tázlári falukönyv; szerk. Mártáné Czékus Györgyi; Önkormányzat, Tázlár, 2021
|
