Dusnok
| Dusnok | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mindszenti István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6353 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2671 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 48,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 57,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 18° 57′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 18° 57′ 58″ | |||
 Dusnok
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Dusnok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dusnok témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Dusnok (horvátul: Dušnok) község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A falu a Kalocsai Sárköz egyik Vajas-menti települése, nagyjából félúton fekszik Baja és Kalocsa városok között. Budapesttől 135 kilométerre délre helyezkedik el, a Duna bal partján; a folyótól mintegy 5 kilométerre fekszik.
A környék jellegzetes folyómenti táj, amelynek felszínét, termékeny földjeit, bőséges erdeit a Duna, a Vajas és az Örjeg vizei alakították ki.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 51-es főút, ezen érhető el az ország középső részei, illetve Baja irányából is. Közigazgatási területét érinti délen az M9-es autóút, keleten pedig az 5312-es út is.
Története[szerkesztés]
III. Béla 1193–1196 között kelt adománylevele említi először Dusnok nevét. 1639-ben mint puszta Miskey János és Veres István birtoka volt. A 17. század végén dalmáciai és boszniai katolikusok népesítették be a települést. A 18. század elején a gróf Cseszneky család követelte vissza, de végül a kalocsai érsekség birtoka lett. A település 1780-ban és 1864-ben hatalmas tűzvész áldozatául esett.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Palotai Péter (független)[3]
- 1994–1998: Szegedi Ágnes (független)[4]
- 1998–2002: Szegedi Ágnes (független)[5]
- 2002–2006: Palotai Péter (független)[6]
- 2006–2010: Palotai Péter (független)[7]
- 2010–2014: Palotai Péter (független)[8]
- 2014–2019: Palotai Péter (független)[9]
- 2019-től: Mindszenti István (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A 17–18. században a népesség rohamos növekedésnek indult, míg 1783-ban 1176, az 1840-es évek végén már 2294 magyarul is tudó rác, római katolikus lakója volt.
Az első lakóházak a templom környékére szerveződtek, itt alakult ki az első iskola és az egykori községháza is. A szétszórt külterületi részek (lakóházak, iskola) is a faluközpont felé települtek be.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2958 | 2880 | 2754 | 2715 | 2722 | 2671 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben lakosságának 10,8%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 18,4% horvátnak, 1,7% németnek, 1,4%-a cigánynak, 0,4% szerbnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,9% (15,8% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 11,4% horvátnak, 1,7% cigánynak, 1,4% németnek, 0,8% szerbnek, 0,2% románnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,9% volt római katolikus, 1,1% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[11]
Gazdaság[szerkesztés]
Gazdasági életét évszázadok óta a víz közelsége és a jó minőségű termőföld határozza meg. Elsősorban fűszerpaprika-termesztéssel, víziszárnyasok tartásával foglalkozik a lakosság. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a víziszárnyasok, elsősorban a kacsák gasztronómiai vonatkozásaira is.
Sportélete[szerkesztés]
A település labdarúgócsapata a Dusnok KSE, amelyet 1937-ben alapítottak.[12] A klub alapítása óta a Bács-Kiskun (vár)megyei labdarúgó-bajnokság első- és másodosztályában szerepel, legnagyobb sikere az előbbiben szerzett 1996-os bronzérme. A megyei másodosztályban ötször, legutóbb 2016-ban szerzett bajnoki címet.[13] A később az NB I-ben is pályára lépő Báló Tamás és Sánta Attila is volt fiatalon a klub játékosa. A csapat szervezett szurkolói clubbal rendelkezik, az Ultras Dusnok 2011 óta járja kedvenceik meccseit.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom
A falu legmagasabban fekvő részén, a vízparthoz közel épült római katolikus templomot Patachich Gábor érsek emeltette – szárított téglából – 1744-ben, Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére. A templom a község legnagyobb részével együtt 1780-ban leégett, de 1844-ben újra felépítették. Freskóit Márton Lajos, oltárképét Kákonyi Asztrik festette.
- Kulturális és szórakoztató rendezvény
Nemzetiségi hagyományok ápolása céljából kerül évente megrendezésre pünkösdkor a „Rác pünkösd” kulturális és szórakoztató rendezvény. A színes, változatos programokon 2-3 ezer ember is megfordul. Az éneket, a zenés-táncos hangulatot emeli a kiváló minőségű halászlé, a nemzetiségi jellegű ételek, valamint a dusnoki királylányka, a kékfrankos borok.
- Vajas
A községet körülvevő, kanyargós Vajas vize kész horgászparadicsom, már kora tavasztól kiválóan alkalmas evezős túrákra, amelyet nem csak a helyi lakosok használnak ki. Az evezőstúrán résztvevők szívesen térnek vissza.
- Erdő és vadászház
Dusnok közigazgatási területén fekszik a lenesi erdő és a vadászház, amelyet külföldi és belföldi vadászok egyaránt szívesen látogatnak.
Itt születtek[szerkesztés]
- Tormássy Gábor (1846–1901) római katolikus pap, egyházi író
- Fonyó Sári (1891–1949) banktisztviselő, nőmozgalmi vezető, pártmunkás
Légi fotógaléria[szerkesztés]
-
Dusnok látképe madártávlatból -
A dusnoki focipálya légi fotón -
Dusnok, katolikus templom légi felvételen -
Dusnok a levegőből -
Szabadidőpark a magasból
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Dusnok Helységnévtár
- ↑ Dusnok Helységnévtár
- ↑ Dusnok KSE - magyarfutball.hu adattár. magyarfutball.hu
- ↑ Fergeteges ünneplés Dusnokon. bacskiskunfoci.hu, 2016. június 6. [2017. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 6.)
További információk[szerkesztés]
A Kalocsai járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
