Dusnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dusnok
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Dusnok címere
Dusnok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállás község
Polgármester Mindszenti István (független)[1]
Irányítószám 6353
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség2754 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség48,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület57,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dusnok (Magyarország)
Dusnok
Dusnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 23′ 24″, k. h. 18° 57′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 24″, k. h. 18° 57′ 31″
Dusnok (Bács-Kiskun megye)
Dusnok
Dusnok
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Dusnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dusnok témájú médiaállományokat.

Dusnok (horvátul: Dušnok) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában található.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Kalocsai Sárköz egyik Vajas menti települése, nagyjából félúton fekszik Baja és Kalocsa városok között. Budapesttől 135 kilométerre délre helyezkedik el, a Duna bal parti oldalán; a folyótól mintegy öt kilométerre fekszik.

A környék jellegzetes folyómenti táj, amelynek felszínét a Duna, a Vajas és az Örjeg vizei alakították ki.

A falut a közelben húzódó Duna és az itt áthaladó Vajas-csatorna, valamint termékeny földjei, bőséges erdői teszik vonzóvá.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 51-es főút, ezen érhető el az ország középső részei, illetve Baja irányából is. Közigazgatási területét érinti délen az M9-es autóút, keleten pedig az 5312-es út is.

Története[szerkesztés]

III. Béla 11931196 között kelt adománylevele említi először Dusnok nevét. 1639-ben mint puszta Miskey János és Veres István birtoka volt. A 17. század végén dalmáciai és boszniai katolikusok népesítették be a települést. A 18. század elején a gróf Cseszneky család követelte vissza, de végül a kalocsai érsekség birtoka lett. A település 1864-ben hatalmas tűzvész áldozatául esett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Palotai Péter (független)[3]
  • 1994–1998: Szegedi Ágnes (független)[4]
  • 1998–2002: Szegedi Ágnes (független)[5]
  • 2002–2006: Palotai Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Palotai Péter (független)[7]
  • 2010–2014: Palotai Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Palotai Péter (független)[9]
  • 2019-től: Mindszenti István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A 1718. században a népesség rohamos növekedésnek indult, míg 1783-ban 1176, addigra az 1840-es évek végén már 2294 magyarul is tudó rác, római katolikus lakója volt.

Az első lakóházak a templom környékére szerveződtek, itt alakult ki az első iskola és az egykori községháza is. A szétszórt külterületi részek (lakóházak, iskola) is a faluközpont felé települtek be.

A település népességének változása:

2001-ben lakosságának 10,8%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 18,4% horvátnak, 1,7% németnek, 1,4%-a cigánynak, 0,4% szerbnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,9% (15,8% nem nyilatkozott).[10]

Gazdaság[szerkesztés]

Gazdasági életét évszázadok óta a víz közelsége és a jó minőségű termőföld határozza meg. Elsősorban fűszerpaprika-termesztéssel, víziszárnyasok tartásával foglalkozik a lakosság. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a víziszárnyasok, elsősorban a kacsák gasztronómiai vonatkozásaira is.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom

A falu legmagasabban fekvő részén, a vízparthoz közel épült római katolikus templomot Patachich Gábor érsek emeltette – szárított téglából – 1744-ben, Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére. A templom a község legnagyobb részével együtt 1780-ban leégett, de 1844-ben újra felépítették. Freskóit Márton Lajos, oltárképét Kákonyi Asztrik festette.

Kulturális és szórakoztató rendezvény

Nemzetiségi hagyományok ápolása céljából kerül évente megrendezésre Pünkösdkor a „Rác Pünkösd” néven kulturális és szórakoztató rendezvény. A színes, változatos programokon 2-3 ezer ember is megfordul. Az éneket, a zenés-táncos hangulatot emeli a kiváló minőségű halászlé, a nemzetiségi jellegű ételek, valamint a dusnoki királylányka, a kékfrankos borok.

Vajas

A községet körülvevő, kanyargós Vajas vize kész horgászparadicsom, már kora tavasztól kiválóan alkalmas evezős túrákra, amelyet nem csak a helyi lakosok használnak ki. Az evezőstúrán résztvevők szívesen térnek vissza.

Erdő és vadászház

Dusnok közigazgatási területén fekszik a lenesi erdő és a vadászház, amelyet külföldi és belföldi vadászok egyaránt szívesen látogatnak.

Sportélete[szerkesztés]

A település labdarúgócsapata a Dusnok KSE, amelyet 1937-ben alapítottak.[11] A klub alapítása óta a Bács-Kiskun megyei labdarúgó-bajnokság első- és másodosztályában szerepel, legnagyobb sikere az előbbiben szerzett 1996-os bronzérme. A megyei másodosztályban ötször, legutóbb 2016-ban szerzett bajnoki címet.[12] A később az NB I-ben is pályára lépő Báló Tamás és Sánta Attila is volt fiatalon a klub játékosa. A csapat szervezett fan-clubbal is rendelkezik, melynek neve Ultras Dusnok. A helyi szurkolókból álló csapat 2011 óta járja kedvenceik meccseit.

Légi fotógaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  5. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  6. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  7. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  8. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  9. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. Dusnok Helységnévtár
  11. Dusnok KSE - magyarfutball.hu adattár. magyarfutball.hu
  12. Fergeteges ünneplés Dusnokon. bacskiskunfoci.hu, 2016. június 6. [2017. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 6.)

További információk[szerkesztés]