Kunbaja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunbaja
Kunbaja címere
Kunbaja címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bácsalmási
Jogállás község
Irányítószám 6435
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 1544 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 44,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunbaja (Magyarország)
Kunbaja
Kunbaja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 06″, k. h. 19° 25′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 06″, k. h. 19° 25′ 16″
Kunbaja (Bács-Kiskun megye)
Kunbaja
Kunbaja
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kunbaja weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunbaja témájú médiaállományokat.

Kunbaja (németül: Kumbai, horvátul Kumbaja[2]) község Bács-Kiskun megye Bácsalmási járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Közvetlenül a szerb határ mellett fekszik, Bácsalmástól délkeleti irányban. Közúton mellékutakon lehet megközelíteni, míg vasúti kapcsolata 1960-ig létezett, a Szabadka–Baja-vasútvonal révén kapcsolódott be az országos forgalomba Kunbaja-Bácsalmási szőlők megállóhely révén. A sínek ma is megvannak, de a pálya járhatatlan.

Története[szerkesztés]

Kunbaja a mohácsi vész után keletkezett - neve után is itélve - magyar helység vagy kún szállás lehetett.

Nevét 1580-ban a Steltzer-féle török defterekben említették először, ahol a szabadkai nahijében, 27 adózó házzal szerepelt. Ekkor lakosai szerbek lehettek, mert 1598-ban az oklevelek szerint, Kunbaja szerb lakossága Esztergom vidékére költözött.

1658-ban mint puszta szerepelt, a nádor ekkor Kunbaja pusztát Serényi Pálnak adományozta.

1699-ben Bács vármegye első összeírásában Kunbaja is fel volt sorolva 59 gazdával.

Az 1702 évi kamarai összeírásban Kunbaja ismét említve volt, de a Rákóczi-szabadságharc idején ismét elpusztult.

1745-ben új adomány útján az ország nádora Kunbaja pusztát Latinovics Péter, Antal, Jakab, György és Lőrincznek, Guganovics Józsefnek és Antunovics Simonnak adományozta, akik azt már elődeik birtokának vallották, de az erre vonatkozó okmányaik elvesztek. Mivel azonban a nádori adományhoz királyi megerősítést nem szereztek, 1791-ben a királyi kamara pörrel támadta meg őket, s 1825-ben el is vesztették a települést.

1817-ben Almási Rudics Máté lett a birtokosa, aki németeket telepített ide; Kunbaja így községgé lett, és az úgynevezett Puszta-Kunbaja pedig ma is Bácsalmáshoz tartozik közigazgatásilag.

A település a báró Rudics-család birtoka volt egészen a család kihaltáig, majd Teleki Józsefné szül. Szászy Júlia birtoka lett.

A pusztát a 19. század elején németekkel telepítették be.

1910-ben 2769 lakosából 361 magyar, 2388 német volt. Ebből 2751 római katolikus volt.

A 20. század elején Bács-Bodrog vármegye Bácsalmási járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Önkormányzat[szerkesztés]

2017. június 15-i hatállyal lemondott polgármesteri tisztségéről a Facebookon Kunbaja fideszes polgármestere, Franzné Lakner Éva, aki ellen költségvetési csalás miatt március 31-én vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség. [3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1877-ben épült a Máté apostol tiszteletére szentelt régi, ideiglenes templom helyett. Anyakönyvet 1819-től vezetnek.
  • Rókus kápolna - A köztudatban az él, hogy egy kolerajárványból szabadulás fogadalmára épült meg a Rókus-kápolna 1838-ban

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  3. http://index.hu/belfold/2017/06/03/lemondott_kunbaja_fideszes_polgarmestere/

További információk[szerkesztés]