Városföld

	Városföld
	; Városföld címere
	; Városföld címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kecskeméti
Jogállás	község
Polgármester	Veszelka Mihály
Irányítószám	6033
Körzethívószám	76
	Népesség
Teljes népesség	2128 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	34,55 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	61,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Városföld Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 49′ 01″, k. h. 19° 45′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 01″, k. h. 19° 45′ 40″
	Városföld Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	Városföld weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Városföld témájú médiaállományokat.

Városföld község Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Városföld Bács-Kiskun megyében, Budapesttől kb. 100, Kecskeméttől 10 km-re délkeleti irányban. Megközelíthetősége nagyon jó, mivel az 5-ös főút mentén fekszik, valamint a falun áthalad a Budapest-Cegléd-Szeged vasúti fővonal. A Duna-Tisza közi homokhátságon, a kiskunsági löszöshát területén helyezkedik el. A falu szántóföldjének a felszíni talaja, kultúrrétege jó minőségű. A járásban gazdálkodás szempontjából a legjobb földek itt találhatók.

Története[szerkesztés]

A falu története szinte elválaszthatatlanul kapcsolódik Kecskemét városéhoz, így a terület akárcsak a mai megyeszékhely hajdan a királyi korona birtokában volt, s a 14. és a 15. század első felében a magyar királynék javadalmához tartozott. Városföld puszta a kezdetektől fogva Kecskemét város örökös tulajdona volt, amelyet a város pénzért el nem adott, csak megfelelő árendáért, művelésre. A „Városföld” elnevezés a 17. század második felében felbukkanó szó a városhatár délkeleti részének megjelölésére szolgált, s a későbbi időben vált általános használatúvá. Városföld pusztán már az 1780-as években – és azt megelőzően is – volt tanyás gazdálkodás.

Városföld 1952 óta önálló település, 1983-ig a Kecskeméti járás része, majd ezt követően Kecskemét városkörnyék községeihez tartozott. 1990 óta Városföldnek is önálló önkormányzata van

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,9%, református 5%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,8% (20,5% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent József római katolikus templom: Városföldön sokáig nem volt templom, a miséket az iskola kistermében tartották. 1981-ben az egyház telket vásárolt a községben. A telekvásárlást 1983 októberében alapkőletétel követte. A templom építése 1984-ben kezdődött, felszentelésére 1987. május 3-án került sor.

A templomban elhelyezett oltár Tabajdi István fafaragó, a szentély-bútorok, az ajtók Bodacz Tibor asztalos-fafaragó keze munkáját dicsérik.