Helvécia
| Helvécia | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kecskeméti | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Balogh Károly (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6034 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Testvértelepülései | Lista Sirnach | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5070 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 80,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 56,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 50′, k. h. 19° 37′46.833333°N 19.616667°EKoordináták: é. sz. 46° 50′, k. h. 19° 37′46.833333°N 19.616667°E | |||
 Helvécia
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Helvécia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Helvécia témájú médiaállományokat. | |||
Helvécia nagyközség Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában. A Dél-Alföld régió négy leggazdagabb települése Bács-Kiskun vármegyében található. A[3] negyedik Helvécia, a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Mögötte olyan nagy városok sorakoznak, mint Szeged vagy Békéscsaba. Lakosainak száma 5070 fő (2025. január 1.).[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a vármegye északi részén fekszik, Kecskeméttől 7 kilométerre délnyugatra, a Duna és Tisza közti homokhátságon. Budapest és Szeged közt hozzávetőlegesen félúton található, mindkettőtől egyaránt nagyjából 80-80 kilométerre, az M5-ös autópályától 3 (a legközelebbi sztrádacsomóponttól 5) kilométerre.
Az 52-es és 54-es főutakról is megközelíthető, de csak alsóbbrendű utakon; főutcája a Kecskeméttől Kiskőrösig húzódó 5303-as út; Kecskemét nyugati részével az 53 102-es számú mellékút köti össze.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Wéber Ede svájci tanárnak köszönhetően jött létre, és az ő végakaratából kapta a Helvécia nevet (Helvetia Svájc latin neve). A világon még 187 Helvécia (Helvetia) nevű település található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A honfoglalás előtt i.sz. I-II században szarmata lovas nomádok laktak a Duna-Tisza közén. A közeli ásatások alapján feltételezhetően itt lehetett az avar birodalom központja. Az első ide vonatkozó lelet 1936-ban került elő a mai Helvécia területén.
A környéken korábban állt települések a török uralom alatt elpusztultak és a vidék évszázadokig lakatlan maradt, Kecskemét Ballószög nevű pusztájának része lett. A városba menekült lakosság azonban megtartotta vidéki birtokait, így alakult ki a tanyarendszer.
A homokos talajú környék szőlőművelési szempontból felértékelődött az 1870-es évek filoxérajárványa után, melynek a történelmi borvidékek szőlői áldozatul estek, a homokon azonban nem él meg a kórt terjesztő gyökértetű. A telep Wéber Ede Balatonfüreden dolgozó svájci tanárnak köszönhetően jött létre 1892 márciusában, és az ő végakaratából kapta a Helvécia nevet. Ekkor 501-en lakták, főként a Balaton-felvidékről idetelepült szőlőművesek. Wéber honosította meg a szőlőművelést azon a 2000 hold földön, melyet Lestár Péter polgármester idejében Kecskeméttől vásárolt.
1895-ben adták át a Helvéciát érintő Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalat, amelyen 2007-ben szűnt meg a személyszállítás.
1905 után: Wéber a vasútállomás közelében a Miramare-kastély mintájára lakóházat, pincét és sajtóházat építtetett (tervező: Székely Ödön) — ez a mai Bagolyvár (1905).
Az első világháború idejére már 1300-an éltek itt, több mint 200-an harcoltak a háborúban, köztük Wéber Ede fia, Wéber Aladár is aki huszárkapitányként szerelt le. A háború után Helvécián létesült Kecskemét első köztemetője. 1934-re 1960-an laktak a telepen. 1947-től keskeny nyomtávú vasútvonal kötötte össze Kecskemét belterületével – itt 2009-ben megszűnt a személyszállítás.
Helvécia 1952-ben alakult önálló községgé függetlenné válva Kecskeméttől. 1961-ben bevezették az áramot. 1970-re már 4360-an lakták a települést. 1989-ben településrészét, Matkót lakói kérelmére visszacsatolták Kecskeméthez.
A lakosság nagy része mezőgazdaságból él, a teljes népesség több mint fele tanyákon. A falu településszerkezete sajátos, két, egymástól 3 km-re fekvő, nagyjából azonos népességű településrészből – Helvécia-Ófalu és Szabó Sándor-telep vagy Újfalu – áll, utóbbi az egykori állami gazdaság lakótelepe volt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Cseh Miklós (független)[4]
- 1994–1998: Cseh Miklós (független)[5]
- 1998–2002: Cseh Miklós (független)[6]
- 2002–2006: Cseh Miklós (független)[7]
- 2006–2010: Magó István (független)[8]
- 2010–2012: Balogh Károly (független)[9]
- 2012–2014: Balogh Károly (független)[10]
- 2014–2019: Balogh Károly (független)[11]
- 2019–2024: Balogh Károly (független)[12]
- 2024– : Balogh Károly (független)[1]
A településen 2012. december 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása 1910-től:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,7% németnek, 1,2% románnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,9%, református 9,1%, evangélikus 1,2%, görög katolikus 0,3%, felekezeten kívüli 16,2% (23,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 5,8% református, 1,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (47,3% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bagolyvár kastély (1905)
- Bocsák-ház
- Nagyboldogasszony katolikus templom (1908)
- Helvécia, köncsögi kilátó
Partnertelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Helvécia települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2020. augusztus 5.
- 1 2 "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ Megosztom, Bács-Kiskun 2018 07 21 07:00. "Ballószög, Városföld és Kecskemét lakossága a legtehetősebb a régióban". BAON. 2021. november 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. november 13.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Helvécia települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Helvécia települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 19.
- ↑ "Helvécia települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 5.
- ↑ "Helvécia települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 5.
- ↑ "Helvécia települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 5.
- ↑ "Helvécia települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 27.
- 1 2 "Helvécia települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2012. december 16. Hozzáférés: 2020. június 13.
- ↑ "Helvécia települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 5.
- ↑ "Helvécia települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2020. augusztus 3.
- ↑ "2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2012. Hozzáférés: 2020. június 13.
- ↑ Helvécia Helységnévtár
- ↑ Helvécia Helységnévtár
