Kaskantyú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaskantyú
Kaskantyú címere
Kaskantyú címere		 Kaskantyú zászlaja
Kaskantyú zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállásközség
PolgármesterÚjházi Zsolt József (független)[1]
Irányítószám6211
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség938 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′, k. h. 19° 24′Koordináták: é. sz. 46° 40′, k. h. 19° 24′
Kaskantyú (Bács-Kiskun vármegye)
Kaskantyú
Kaskantyú
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kaskantyú weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaskantyú témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kaskantyú község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Kiskunsági-homokháton fekszik. A települési szomszédai: észak felől Páhi, északkelet felől Orgovány, délkelet felől Bócsa, dél felől Soltvadkert, délnyugat felől Kiskőrös, nyugat felől pedig Tabdi.

Megközelítése[szerkesztés]

Ma csak közúton közelíthető meg, Kecskemét és Kiskőrös felől a két várost összekötő 5303-as úton, Szabadszállás irányából pedig az 5217-es úton. Határszélét északnyugaton érinti még az 5301-es út is.

Régebben érintette a községet a MÁV 148-as számú vasútvonala, a kecskeméti kisvasút is, de 2009. december 13., vagyis a 2009/2010. évi menetrendváltás óta[3] ezen a vonalon nincs személyforgalom.

A falu megközelíthető még a Volánbusz 5216-os és 5341-es számú buszjárataival is.

Neve[szerkesztés]

A név kun eredetű. A qaçqınçıɣ szóból származik, ami azt jelenti, "mint egy szökevény".

Története[szerkesztés]

Zily Benedek - Kachkanchiv - Kaskantyú Szállások - a maga és Halas székhez tartozó összes kunok nevében felmutatta Marczali vajda fia Jánosnak (Ő volt a kunok bírója) a pecsétjével megerősített nyílt levelet 1456.[forrás?] augusztus 16-án, melyet Mátyás király 1469.[forrás?] július 21-én a kunok részére kiadott. Ez bizonyítja, hogy Mátyás korában e településen Zily Benedek személyében előkelő kun lakott.

A török dúlás után minden elpusztult. A falu része volt a nagy Wattay uradalomnak, majd a nagy Soós birtok része volt. Az első telepítések a 19. század közepén történtek. A telepesek nagyrészt kiskőrösi és gömöri tótok voltak. Sok esetben Páhi néven szerepelt, de a községháza Kaskantyún volt.

A település parcellázása 1846-ban történt, a közigazgatás 1853-ban indult be. 1871-ben községgé nyilvánítják a települést. Igaz, hogy Páhi néven, de kaskantyúi székhellyel.

1865-ben elsőként Kaskantyún alakult meg a Kiskőrös környéki pusztákon tanyai iskola, a katolikus egyház gondozásában. Az első tanyai tanító Láng Péter volt.[4] 1869-ben az evangélikus egyház is iskolát állított, tanerője Kurucz János cipészmester lett.

1892-ben felépült az evangélikus templom, mely iskolaként is szolgált. Érdekes, hogy a környéken ezt a templomot pusztatemplomként emlegették, hisz a kiskőrösi templomon kívül a pusztában sehol máshol nem volt evangélikus templom.

1907-ben -ellopták a községházát-,[5] és átvitték Csengődre, ahonnan 1907-ben került Páhira, ettől az időponttól lett teljesen önálló település Csengőd, Páhi és Kaskantyú közösen alkottak egy községet.

1949. február 1-jétől Kaskantyú önálló település lett.

1964-ben felépült a Fogolykiváltó Boldogasszony titulusú római katolikus templom.

1980-ra felépült a kaskantyúi iskola, így a gyerekek központosítottan tanultak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dózsa Péter (független)[6]
  • 1994–1998: Dózsa Péter (független)[7]
  • 1998–2002: Dózsa Péter (független)[8]
  • 2002–2004: Dózsa Péter (független)[9]
  • 2004–2006: Ujházi Zsolt (független)[10]
  • 2006–2010: Ujházi Zsolt József (független)[11]
  • 2010–2014: Ujházi Zsolt József (független)[12]
  • 2014–2019: Ujházi Zsolt József (független)[13]
  • 2019-től: Újházi Zsolt József (független)[1]

A településen 2004. október 17-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester halála miatt.[14]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1019
1000
977
990
950
938
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,3% németnek, 0,5% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 4,3%, evangélikus 24,6%, felekezeten kívüli 4,9% (12,1% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,6% románnak, 0,5% ukránnak, 0,5% szlováknak, 0,3% cigánynak, 0,1% horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 17,6% evangélikus, 3,1% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Könyvtár
  • A községben két templom található: egy evangélikus és egy katolikus templom.
  • Kecskeméti kisvasút
  • Ősborókás és a Kiskunsági Nemzeti Park a falu határáig húzódik, melyben akár gyalogosan, akár lóháton is lehet túrázni.
  • Egy több száz éves fa, ami a község címerében is helyet kapott.
  • A helyi iskolában kialakított helytörténeti gyűjtemény.
  • Walter Ranch western stílusú lovastanya
  • A minden évben százakat megkacagtató Komédiás Kompánia, a Ropjuk a Táncot, a Szüret-elő Falunap, az adventi esték és a Mindenki Karácsonya sok látogatót vonz a településre.[forrás?] Hagyomány a falu iskolásainak betlehemes játéka, amely már évtizedek óta házról házra járva örvendezteti meg a lakosságot.

Civil szervezetek, csoportok, egyházak[szerkesztés]

  • Kaskantyú Községért Közalapítvány
  • Komédiás Kompánia (színjátszás)
  • Pohárka Néptáncegyüttes
  • Kaskantyúi Futball Sport Egyesület (megyei III-as labdarúgás)
  • Római Katolikus Plébánia; 2019. október 14-től a plébániát a Szűz Mária Szent Neve Római Katolikus Plébánia Páhi látja el.
  • Csengőd-Páhi-Kaskantyúi Társult Evangélikus Egyházközség
  • A református egyháznak nincs gyülekezete Kaskantyún, a reformátusok általában az evangélikus gyülekezetbe járnak.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kaskantyú települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
  4. ↑ Juhász Antal. III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG, A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 110. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 7. 
  5. ↑ 1907-ben a községháza, ahol a hivatalos ügyeket intézték, Kaskantyún volt. Csengőd lakói mozgalmat indítottak a közigazgatási székhely áttelepítése érdekében. A csengődiek - Orcsik Andrással az élükön - furfanggal többségre tettek szert a képviselőtestületben május 23-án, s a községháza bútorzatát, felszerelését, a jegyzőt Kaskantyúról Csengődre szállították. Csengőd - A település története. regionaplo.hu. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)
  6. ↑ Kaskantyú települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Kaskantyú települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  8. ↑ Kaskantyú települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. ↑ Kaskantyú települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  10. ↑ a b Kaskantyú települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. október 17. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  11. ↑ Kaskantyú települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  12. ↑ Kaskantyú települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. ↑ Kaskantyú települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  15. ↑ Kaskantyú Helységnévtár
  16. ↑ Kaskantyú Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kaskantyú&oldid=26814485”