Kaskantyú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaskantyú
Kaskantyú címere
Kaskantyú címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskőrösi
Jogállás község
Polgármester Ujházi Zsolt József[1]
Irányítószám 6211
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 1002 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 16,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 58,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaskantyú (Magyarország)
Kaskantyú
Kaskantyú
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 23″, k. h. 19° 23′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 23″, k. h. 19° 23′ 13″
Kaskantyú (Bács-Kiskun megye)
Kaskantyú
Kaskantyú
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaskantyú témájú médiaállományokat.

Kaskantyú község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nyugatról Kiskőrös és Soltvadkert, délről Bócsa, keletről Orgovány és Páhi, északról Csengőd és Tabdi határolja.

Megközelíthető[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Zily Benedek - Kachkanchiv - Kaskantyú Szállások - a maga és Halas székhez tartozó összes kunok nevében felmutatta Marczali vajda fia Jánosnak (Ő volt a kunok bírója) a pecsétével megerősített nyílt levelet 1456.[forrás?] augusztus 16-án, melyet Mátyás király 1469.[forrás?] július 21-én a kunok részére kiadott. Ez bizonyítja, hogy Mátyás korában e településen Zily Benedek személyében előkelő KUN lakott.

A török dúlás után minden elpusztult. A falu része volt a nagy Wattay uradalomnak, majd a nagy Soós birtok része volt. Az első telepítések a 19. század közepén történtek. A telepesek nagyrészt kiskőrösi és gömöri tótok voltak. Sok esetben Páhi néven szerepelt, de a községháza Kaskantyún volt.

A település parcellázása 1846-ban történt, a közigazgatás 1853-ban indult be. 1871-ben községgé nyilvánítják a települést. Igaz, hogy Páhi néven, de kaskantyúi székhellyel.

1865-ben elsőként Kaskantyún alakult meg a Kiskőrös környéki pusztákon tanyai iskola, a katolikus egyház gondozásában. Az első tanyai tanító Láng Péter volt.[4] 1869-ben az evangélikus egyház is iskolát állított, tanerője Kurucz János cipészmester lett.

1892-ben felépül az evangélikus templom, mely iskolaként is szolgált. Érdekes, hogy a környéken ezt a templomot pusztatemplomként emlegették, hisz a kiskőrösi templomon kívül a pusztában sehol máshol nem volt evangélikus templom.

1907-ben -ellopták a községházát-,[5] és átvitték Csengődre, ahonnan 1907-ben került Páhira, ettől az időponttól lett teljesen önálló település Csengőd, Páhi és Kaskantyú közösen alkottak egy községet.

1949. február 1-jétől Kaskantyú önálló település lett.

1964-ben felépült a Fogolykiváltó Boldogasszony titulusú római katolikus templom.

1980-ra felépült a kaskantyúi iskola, így a gyerekek központosítottan tanultak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Könyvtár
  • A községben két templom található: egy evangélikus és egy katolikus templom.
  • Kecskeméti Kisvasút
  • Az Alföld kincse, az ősborókás és a Kiskunsági Nemzeti Park a falu határáig húzódik, melyben akár gyalogosan, akár lóháton is lehet túrázni.
  • Egy több százéves fa, ami a község címerében is helyet kapott.
  • Érdemes megtekinteni a helyi iskolában kialakított helytörténeti gyűjteményt is.
  • A lovaglás kedvelői számára pedig jó program a Walter Ranch (western stílusú lovastanya), ahol szálláslehetőség is van.
  • A kaskantyúi hagyományok messze földön híresek: a minden évben százakat megkacagtató Komédiás Kompánia, a Ropjuk a Táncot, a Szüret-elő Falunap, az adventi esték és a Mindenki Karácsonya sok látogatót vonz a településre. Szép hagyomány a falu iskolásainak betlehemes játéka, amely már évtizedek óta házról-házra járva örvendezteti meg a lakosságot.

Civil szervezetek, csoportok, egyházak[szerkesztés]

  • Kaskantyú Községért Közalapítvány
  • Komédiás Kompánia (színjátszás)
  • Pohárka Néptáncegyüttes
  • Kaskantyúi Futball Sport Egyesület (megyei III-as labdarúgás)
  • Római Katolikus Lelkészség (templom: 6211 Kaskantyú, Vasút utca 1/b; plébánia: 6211 Kaskantyú, Hunyadi utca 61; plébános: Kiss Ernő c. apát)
  • Csengőd-Páhi-Kaskantyúi Társult Evangélikus Egyházközség (templom: 6211 Kaskantyú, Hunyadi utca 31; lelkész: Nagy Veronika; ügyintézés: 6222 Csengőd, Szabadság utca 11.)
  • A református egyháznak nincs gyülekezete Kaskantyún, a reformátusok általában az evangélikus gyülekezetbe járnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kaskantyú települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  4. Juhász Antal. III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG, A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 110. o (2005). Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 7. 
  5. 1907-ben a községháza, ahol a hivatalos ügyeket intézték, Kaskantyún volt. Csengőd lakói mozgalmat indítottak a közigazgatási székhely áttelepítése érdekében. A csengődiek - Orcsik Andrással az élükön - furfanggal többségre tettek szert a képviselőtestületben május 23-án, s a községháza bútorzatát, felszerelését, a jegyzőt Kaskantyúról Csengődre szállították. Csengőd - A település története. regionaplo.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]