Páhi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páhi
Páhi címere
Páhi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskőrösi
Jogállás község
Polgármester Oroszi István[1]
Irányítószám 6075
Körzethívószám 78
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 1227 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 31,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Páhi (Magyarország)
Páhi
Páhi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 43″, k. h. 19° 23′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 43″, k. h. 19° 23′ 17″
Páhi (Bács-Kiskun megye)
Páhi
Páhi
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Páhi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Páhi témájú médiaállományokat.

Páhi község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Páhi a kiskunsági Homokhátság egyik települése, Kecskeméttől országúton mintegy negyven kilométerre, Kiskőröstől tizenhárom kilométerre helyezkedik el. Kecskemét és Kiskőrös felől keskeny nyomközű vasúti kapcsolata van, ez volt a MÁV 148-as számú vonala, a Kecskeméti Kisvasút, melyen 2009. december 13-tól szünetel a személyszállítás.[3] A település menetrend szerinti Volán buszjáratokkal többek közt Kecskemét és Izsák felől elérhető. Nem messze tőle található a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Kolon-tó.

Története[szerkesztés]

Mivel Páhi területe kiválóan alkalmas legeltetésre, a honfoglalás után a fejedelmi törzs részei szállták meg. Több középkori oklevélben is említik, ezek egyikéből tudjuk, hogy Fejér megye solti székéhez tartozott Pah néven. A 16. században a Baranyai család birtokolta.

A török időkben elnéptelenedett pusztát a környező területekkel együtt több uraság és település is bérelte az évszázadok folyamán. Birtoka volt itt a Bethlen, a Degenfeld, az Okolicsányi, valamint a Radvánszky családnak.

Közigazgatási hovatartozása a 19. században változó volt, így tartozott Kecskeméthez és Kiskőröshöz. A lakosság a század elején mezőgazdasági termelésből élt tanyákon, a világtól elzárva. A pusztákon állatokat legeltettek.

1853-ban Páhi községgé alakult, több pusztából és nemesi birtokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskantyú is hozzátartozott. 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 1900-ban már postája és távírója is volt. 1912-ben Csengőd kivált Páhiból, magával víve Tabdi pusztát is.

A településen két templom van, a katolikus és az evangélikus, amit a reformátusok is használnak. A falu lakóinak zöme katolikus (990 fő). A plébános Podmaniczki Imre, aki helyben lakik 2014. augusztus 1-től.

Az 1940-es években Páhiban tanított Szabó Magda, Kossuth-díjas magyar írónő, műfordító.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)

Külső hivatkozások[szerkesztés]