Cinkota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cinkota
Cinkotai evangélikus templom.JPG
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XVI.
Alapítás éve 1044 (első említés)
Irányítószám 1164
Népesség
Teljes népesség 6587 fő[1]
Elhelyezkedése
Cinkota (Budapest)
Cinkota
Cinkota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 19° 13′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 19° 13′ 12″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cinkota témájú médiaállományokat.

Cinkota egykor önálló település, ma Budapest egyik városrésze a XVI. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

Északnyugatról Árpádföld, nyugatról Rákosszentmihály, délnyugatról Mátyásföld és Felsőrákos, délen pedig a XVII. kerület határolja. A többi irányban három önálló település a szomszédja: északon Csömör, északkeleten Kistarcsa, keleten pedig Nagytarcsa. Ezektől a településektől ma lényegében az M0-s autóút választja el.

Cinkota délkeleti részén található a Naplás-tó és ennek partján a Cinkotai-kiserdő, a Szabadföld úton pedig a cinkotai köztemető. Cinkotán belüli kisebb városrészek Újtelep és Ilonatelep.

Cinkota területén ered és folyik a Szilas-patakba a Caprera-patak.

A városrészt Budapest határa, a XVI-XVII. kerület határa, a Szilas-patak és a Budapesti út fogta közre, mígnem határait 2012-ben módosították. Azóta határvonala Budapest közigazgatási határa a Budapesti út vonalától, a XVI-XVII. kerület határa a X-XVI-XVII. kerületek hármashatárpontjáig, majd Forrásmajori dűlő, Zsemlékes út, Nógrádverőce utca, Sarjú út, Budapesti út és meghosszabbítása a főváros határáig.[2]

Közlekedés[szerkesztés]

Cinkota a 8-as, 9-es HÉV mellett fekszik. A városrész legfontosabb közútja a 3-as főút HÉV mentén futó budapesti bevezető szakasza, melyet itt Szabadföld útnak hívnak. A XVII. kerülettel a Cinkotai út köti össze.

Története[szerkesztés]

Első említése 1044-ből való. Ezen a területen zajlott le 1077-ben a mogyoródi csata, Salamon és Béla fiai között. Itt esett el Ernyei bán, Salamon király egyik kedves embere is.

1283-ban a nyúlszigeti apácák voltak Cinkota birtokosai.

Mátyás király idejéből származik a „czinkotai nagy iccze” mondája.

A török időkben elnéptelenedett, majd szlovákokkal telepítették újra. Itt élt Batthyány Ilona grófnő (1842–1929), Batthyány Lajos gróf lánya, Beniczky Gábor felesége, aki árva gyermekeknek alapított iskolát (a mai Szerb Antal Gimnázium épülete). Szerepe volt Mátyásföld felparcellázásában is. A Beniczky–Batthyány-kastély a második világháború alatt teljesen elpusztult.

Cinkota egykori határának a Szilas-patakon túl, Budapest felé felé eső részén a 20. század elején kiterjedt parcellázások nyomán nagy üdülőtelepek alakultak ki. Ezeknek hamarosan jelentős számú állandó lakója is lett, főleg Budapestről történt kitelepülés folytán. A Budapesthez közelebbi Sashalom 1923-ban, a Szilas-pataktól délnyugatra fekvő Mátyásföld pedig 1933-ban alakult önálló községgé Cinkotától elszakadva. 1950. január 1-jével mindhárom települést Budapesthez csatolták.

A városrész főbb intézményei[szerkesztés]

A Naplás-tó partja nyáron

Cinkotán található közoktatási intézmények a kerületi önkormányzat által fenntartott Szerb Antal Gimnázium és a Batthyány Ilona Általános Iskola, Budakalász Gimnázium Cinkotai tagintézménye (egy épületen belül található a Batthyány Ilona Általános Iskola és a Budakalász Gimnázium), valamint az alapítványi fenntartású Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény.

Helytörténeti gyűjtemények működnek a Georgina utcában és a Batthyány Ilona utcában.

Főbb közterületek[szerkesztés]

  • Szabadföld út
  • Batthyány Ilona utca
  • Gazdaság út
  • Magtár u.
  • Vidámvásár u.
  • Vidámverseny u. (a két utóbbi 1954-ben, akkoriban bemutatott szovjet filmekről (!) kapta a nevét)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]