Szilas-patak (Duna)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Szilas-patak | |
 | |
| A patak Rákospalotán, a Kossuth utcai lakótelep mellett | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 248 és 288 m |
| Vízhozam | Nagytarcsán 0,14 – 0,16 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 85 km² |
| Forrás | Látó-hegy és a Hüdői-hegy tövéből, Gödöllői-dombság |
| Torkolat | Duna, Budapest IV. kerülete |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilas-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szilas-patak egy, a Gödöllői-dombságból eredő és Budapest Káposztásmegyer nevű részében a Dunába torkolló magyarországi patak. A folyam balparti mellékvize.
Leírása
[szerkesztés]A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak hívják, Rákospalota környékén Palotai-pataknak nevezték.
Útja során Kerepes Szilasliget nevű részéből kiindulva keresztülhalad Kistarcsa, majd Nagytarcsa belterületén, ahonnan egy éles kanyarral Cinkota felé veszi az irányt. Az M0 gyorsforgalmi út alatt áthaladva éri el Budapest XVI. kerületét, ahol az 1978-ban, mesterségesen kialakított Naplás-tóba torkollik. Innen egy mesterséges lefolyó indítja további útjára Mátyásföldön, Rákospalotán és Káposztásmegyeren, keresztül, ahol a Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patak. Onnan mintegy másfél kilométer megtétele után, nem messze a Megyeri hídtól végül a Dunába torkollik. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.[1]
A Rákos-patakon 1963-ban levonult katasztrofális árvíz után nagyszabású mederrendezést hajtottak végre a Rákos- és a Szilas-patak mentén.[2] Ennek folyományaként jött létre a Naplás-tó és a rákospalotai szakaszán szilárd burkolatú medret kapott a Szilas-patak. A beavatkozás szükségességét Rákosszentmihály partközeli lakott területei mellett a Rákospalota központjában épülő Énekes utcai lakótelep, valamint a Káposztásmegyeri lakótelep nagyberuházása is indokolta.
Élővilága
[szerkesztés]Flórája
[szerkesztés]A Szilas-patak mentén a következő növények találhatóak meg: zsombéksás (Carex elata), bugás sás (Carex paniculata), csőrös sás (Carex rostrata), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), fekete ribiszke (Ribes nigrum).[3]
A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997, a XV. kerületben található Szilas-tó (Nevesincs-tó) és tanösvény 2019 óta természetvédelmi terület, hozzá közel a Turjános erdő pedig 1999 óta áll fővárosi védelem alatt.[4] [5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A község földrajzi fekvése és rövid tájrajza Archiválva 2009. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, In: Molnár Lajos - Molnárné Hajdú Margit: A 700 éves Nagytarcsa, Páros Print Bt., Budapest, 2002, ISBN 963 202 811 2
- ↑ A szocialista építőtábor - Ritkán látható történelem blog, 2019.07.09.
- ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
- ↑ Turjános[halott link], IN: Bognár Attila László (szerk.): Védett természeti értékek a fővárosban Budapest, 2005
- ↑ Természetvédelmi terület lett a Nevesincs-tó - 15.kerulet.ittlakunk.hu, 2019.07.04.
Források
[szerkesztés]- A Szilas-patak ökológiai és vízminőségi vizsgálata, Élet és Tudomány, 2001. január 25.
További információk
[szerkesztés]- Szabó Lilla: A pesti zöldgyűrű koncepciója és a pestszentlőrinci Kavicsbánya szabadtérépítészeti koncepcióterve (A pesti zöldgyűrű koncepciója - A Szilas-patak sávja, 31-33. old.), Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, epiteszforum.hu - 2012. november 9.