Rákospalota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákospalota
Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-főplébániatemplom
Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-főplébániatemplom
Rákospalota zászlaja
Rákospalota zászlaja
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXV.
Alapítás ideje1243
(első említés)
Városhoz csatolás1950
Korábbi rangjamegyei város
(1923-tól)
Irányítószám115X
Népesség
Teljes népesség38 530 fő (2011. okt. 1.)[1]
Elhelyezkedése
Rákospalota (Budapest XV. kerülete)
Rákospalota
Rákospalota
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 19° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 19° 07′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákospalota témájú médiaállományokat.

Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben. A mai városrész és az egykori város nem ugyanazt a területet jelenti, mivel 1950 előtt Rákospalotához tartozott Istvántelek, 1909 előtt Pestújhely, 1920 és '30 között több, most a IV. kerülethez tartozó rész (többek között Káposztásmegyer is).[2] valamint az 1970-es évek elején épített Újpalota területét is innen hasították ki.

Fekvése[szerkesztés]

A Rákospalotai Múzeum épülete

A mai Rákospalota városrész határai: A Budapest–Vác–Szob-vasútvonal a rákospalotai körvasúti elágazástól (Rákosrendező) egészen Budapest határáig – Budapest közigazgatási határa a Rákospalotai határútig – Szentmihályi út – Bánkút utca – Mézeskalács tér északkeleti oldala – Őrjárat utca – Adria utca – Árvavár utca – rákospalotai körvasút egészen a körvasúti elágazásig (Rákosrendező)

Néhány fontosabb útvonala, mint az Árpád úti felüljáró, az Illyés Gyula utca, a Régi Fóti út és a Külső Fóti út az országos közúthálózat részének tekinthető, mint a Fóton és Veresegyházon át Galgamácsáig vezető 2102-es út fővároson belüli szakaszai.

Története[szerkesztés]

A Nyír-Palota név először 1281-ben jelent meg oklevélben.[3] A török időkben a környék több települése is lakatlanná vált, de Palota fennmaradt.[4] Gyakran változtak a környék földesurai. A lakosok a tagosítás befejezése után, 1861-ben megváltották magukat gróf Károlyi Istvántól. Az addigi község 1923. június 30-tól rendezett tanácsú várossá alakult.[5]

Számos más főváros környéki településsel együtt 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget,[6] amelyekből a XV. kerület létrejött. Ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozó Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

Gazdaság[szerkesztés]

A Rákospalotai Növényolajgyárat 1831-ben alapították a Szilas-patak partján, amikor Hutter József szappanfőző mester megalakította Pesten a szappan- és gyertyaöntő műhelyét.[7]

Tömegközlekedés[szerkesztés]

Fontosabb csomópontok a kerületben

Megálló neve Átszállási kapcsolatok
Rákospalota, Kossuth utca Villamosok: 12

Buszok: 5, 104, 104A, 125, 170, 204, 224, 231, 270

Hubay Jenő tér Buszok: 25, 96, 104, 104A, 124, 125, 196, 196A, 204, 224, 225, 270, 296, 296A
Rákospalota-Újpest vasútállomás Villamosok: 12, 14

Buszok: 96, 121, 270

Vonatok: S70, G70, S71, G71

Ismert emberek[szerkesztés]

Lásd még: Kategória:Rákospalotaiak
  • Itt született Szőcs Bertalan (1880–1928) jegyző, városi tanácsnok
  • Itt született Barsy Béla (1906–1968) színész (a Palotaújfalu nevű egykori részben).
  • Itt született Turay Ida (1907–1997) magyar színésznő.
  • Itt született Vogl Mária (1912–1996) geokémikus, az MTA tagja.
  • Itt született Gulácsyné Aggházy Mária (1913-1994) művészettörténész.[8]
  • Itt született Gyökössy Endre (1913–1997) református lelkész, pszichológus.
  • Itt született Cselőtei László (1925–2012) kertészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.
  • Itt született Budai II. László (1928–1983) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat jobbszélsője.
  • Itt született Kertész Zsuzsa (1945–) televíziós bemondónő, pszichológus.
  • Itt született Szöllősi Rita (1959–) divat- és ékszertervező iparművész

Híres polgárok[szerkesztés]

Lásd még: Budapest XV. kerülete díszpolgárainak listája
  • Beller Imre (1845–1895) A palotai katolikus egyházközség megszervezését, új temploma építésének előkészítését bízta rá a váci püspökség 1884-ben. A templomépítés anyagi bázisát magánvagyonával teremtette meg.
  • Cserba Elemér (1876–1936) A várossá lett Rákospalota első polgármestere.
  • Károlyi Sándor (1831–1906) Az ő személye az első fórum, minden közös érdeket érintő közügyben, egyszóval meghatározó szerepet játszott Palota mindennapjaiban, még ha nem is volt szereplője ezeknek a mindennapoknak.
  • Madarász Adeline (1871–1962) Madarász Viktor festőművész lánya a II. világháború után költözött palotai rokonaihoz, és itt élt haláláig. Madarász Viktor hagyatékát a Rákospalotai Múzeumnak adományozta.[9]
  • Szikora Róbert (1953) az R-Go énekese.
  • Szőcs Áron (1879–1956) Rákospalota háború utáni első polgármestere volt.
  • Tóth István (1823–1908) Rákospalota legendás hírű bírója. Negyven esztendőn át látta el közmegbecsülésnek örvendve ezt a tisztet, egészen 1903-ban bekövetkezett visszavonulásáig.
  • Wágner Manó (1858–1929) Rákospalota iskolaügyének jeles alakja.
  • Vass László dr. (1902–1990) TBC- és gyermekszakorvos, a rákospalotai ernyőszűrő állomás alapítója, a település - később a kerület - "vasslacibácsija", aki egészen 1988-ig aktívan gondozta és gyógyította a hozzá fordulókat több generáción át. A XV. kerület díszpolgára.

Itt hunyt el[szerkesztés]

  • Hegedüs Lajos (1831–1883) jogtudós, jogi író, az MTA tagja
  • Kovácsy Kálmán (1862–1932) evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő
  • Lubrich Ágost (1825–1900) egyetemi tanár, az MTA tagja
  • Maderspach Livius (1840–1921) bányamérnök
  • Nádaskay Béla (1848–1933) állatorvos
  • Pornói Rezső (1892–1959) gimnáziumi énektanár, római katolikus kántor, egyházkarnagy
  • Szlezák Rafael (1887-1959) harangöntő, a kerület posztumusz díszpolgára
  • Tanay József (1857–1929) nyomdász
  • Veres Sándor (1859–1913) vándorszínész, énekes, az Operaház tagja
  • Wágner Manó (1857–1929) magyar királyi kormányfőtanácsos, intézettulajdonos, gimnáziumi igazgató, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, városi képviselő, Rákospalota díszpolgára

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=11314
  2. ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Elszakadási mozgalmak Pestújhely után (magyar nyelven). XV. kerületi blog, 2015. május 29. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
  3. ↑ Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből XV. Kerületi Tanács 1974 49. o.
  4. ↑ Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből XV. Kerületi Tanács 1974 56. o.
  5. ↑ Rákospalota története a KSH honlapján található online Helységnévtárban[halott link]
  6. ↑ 1949. évi XXVI. törvény (Budapest főváros területének új megállapításáról). (Hozzáférés: 2008. április 24.)
  7. ↑ http://chemonet.hu/hun/food/iptort/iptort2.html
  8. ↑ Kozák Péter: Aggházy Mária, G. szócikk (magyar nyelven). Névpont. (Hozzáférés: 2017. április 9.)
  9. ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Ember, város: Madarász Viktor és Madarász Adeline (magyar nyelven). XV. kerületi blog, 2014. február 16. (Hozzáférés: 2017. április 9.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rákospalota&oldid=26437159”